Tartalma
I. Mirka szobája
II. Lépcsőházi felhőkarcoló
III. Házelőtti tócsatenger
IV. Kétszálfaerdei dzungel
V. Főúti zebraszavanna
VI. Játszótéri homokozósivatag
VII. Szánkozódombi hangyaváros
VIII. Szeretet-konyha-étterem
Győri Hanna
A Mirka, avagy hogyan kell szeretni Bátky András MORCI könyvének folytatása: az előző kötetben Morci anyukája halálát igyekezett elfogadni az apa segítségével. Most Mirka, egy nyughatatlan kislány azt próbálja kideríteni, hogy vajon szülei szeretik-e egyáltalán, ha folyton dolgoznak, és ráadásul még nyelvtanleckét is kell írnia. Hogy ezt megtudja, elindul otthonról, és lépten-nyomon átlép egy képzelt világba, ahol a valóság egy-egy eleme átlényegül, és a szeretet különböző fajtáiról mesél.
(Mirka kalandos útja)
A könyv tanulsága, hogy szeretni sokféleképpen lehet, majomszeretettel és mindenkit egyformán szeretve, de legjobb, ha szeretjük azt, ahogyan minket szeretnek. És nyelvtanleckét írni meg nem muszáj, ha nagyon szeretjük egymást – vagy mégis?
(majomszeretet)
De azt hiszem, ez éppen az a könyv, ahol a sztori megengedi, hogy kicsit a saját képünkre gyúrjuk, a hatalmas festmények alapján, amelyek egészen fantasztikus kötetté teszik. Minden oldalpár meg van komponálva. Szemfrissítő, játékos egész.
(szigorú szeretete)
Takács Mari most kollázsokat készített. A tőle megszokott festői stílusba helyezett fotózott részeket, anyagmintákat, graffitiket, nyomatokat. Mindezt sajátos látószögekből: az első történetben az autókat, az utcát felülről, az elképzelt felhőkarcolóból látjuk – innen ugrunk fejest a történetbe.
(vigyázó szeretet)
A pocsolyában óriási bálna nő, mögötte miliméterpapír érzékelteti a méreteit, meg néhány apró busz. A zebra állattá változik, a járdán igazi oroszlán áll a festett, bongyor Mirka mellett. A homokozóból hegynyi sivatag lesz, ami kitölti az oldalt, tetején apró tevével, hogy aztán ráközelítve színes csomagok alatt csámcsogó tevefej kerüljön nagyban, szemből a következő oldalra.
(hangyaboly szeretet)
A hangyaboly közösségét, ahol minden, még a szeretet is közös, és senkinek sincsenek saját dolgai, egy finom, vonalas rovar-rajzos oldal szemlélteti, sok-sok testvérrel és unokatestvérrel, mint egy képes, ironikus családfa. A sok kis hangya egy nagy fánk-kör köré gyűlik, míg az egyszerű Mirka körül sok kis kör jelzi, hogy mennyi mindene van – csak éppen ő van egyedül.
Persze otthon Mirka zenekaros-szmokingos-filmes-heppiendes véget képzel a történeteknek, a szülők meg csak néznek – aztán egymás karjaiban végzik, hogy most már tényleg senki se legyen egyedül.
Forrás: pagony.hu
|