– Pontos statisztika nincs, körülbelül ezer gyerek- és ifjúsági könyv jelent meg magyar és külföldi szerzőktől. Hatvan százalékuk számít valós értékhordozónak, de legalábbis figyelemre méltó műnek – összegezte a válogatómunka tapasztalatait Sándor Csilla Mária, a díjat jegyző Magyar Gyermekirodalmi Intézet alapítója, a Csodaceruza gyermeklap főszerkesztője.
A nem hivatalos adatok szerint ez a magyar könyvkiadás csaknem 25 százalékát adó szegmens ugyanakkor kevés új kiadót vonz, és a nagyok osztoznak ezért a piac túlnyomó többségén. Megugrott az 14+ korosztálynak szánt ifjúsági könyvek kínálata. Ebben élen jár a Pagonyhoz tartozó Tilos az Á Kiadó, amelyik jót tesz a piacnak, húzza magával a többieket is.
– Igazából nem tudjuk, milyen a jó gyerekkönyv, mert nem tudunk visszaváltozni gyerekké, ez nagy dilemma – mondta Czomba Magdolna zsűritag, a kisvárdai Bessenyei György gimnázium magyar–angol szakos tanára. – Szerintem azok a legjobbak, amelyek a felnőttben a gyereket, a gyerekben meg a benne lakó felnőttet képesek megszólítani. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a digitalizált világban sem szűnt meg a pedagógus szerepe, mert ő az, aki lelkesedésével, a személyével hitelesíti és izgalmassá, kézzelfoghatóvá formálja az irodalmat testközelből.
A jelenlegi trend az, hogy sorra dőlnek meg a tabutémák, egyre több a „bátor", komoly válsághelyzetekkel, például az öngyilkossággal vagy a családon belüli erőszakkal foglalkozó könyv. Kategorizálni is nehéz őket, egyik-másik több helyre is besorolható.
Varga Emőke irodalomtörténész, főiskolai tanár szerint a nagy fordulópontot a rendszerváltozás hozta el, amikor magántulajdonú kiadók jelentek meg a gyerekkönyvek piacán, majd mostanra felnőtt egy új alkotói generáció, amely a szöveg és a kép együttesét összetartozóan kezeli, korábban nem szalonképes tematikákat – mint a hajtetű elleni védekezés vagy az orrfújás – emelt be a mese műfajába, egzotikumként értelmezve a mindennapos ügyeket.
Tovább folytatódik a maszkulinizmus trendje, amikor az apa válik főhőssé, méghozzá jellemzően humoros hangvételű könyvekben. A nyelvvel való játék erősebbé vált már a kicsiknek – 0-3 és 3-6 éves korosztály – szóló könyvekben is, miként fontos szempont lett, hogy a felolvasásra szánt szöveg a felnőttet is szórakoztassa, a meseolvasás számára is élvezetes legyen.
Miközben a legtöbben a bevált mesetípusokkal próbálkoznak, megjelent néhány erős, markánsan új világot teremtő alkotó is. Ilyen például Dániel András, akinek könyvei az újdonság erejével hatnak a közönségre, nem véletlenül került a legjobbak közé A könyv, amibe bement egy óriás – hangsúlyozta a díjátadót megelőző értékelés során Révész Emese, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense. Ő különben a konfliktusok és drámai élethelyzetek elől nem menekülő munkákat tartja nagyon értékesnek, például Elekes Dóra A muter meg a dzsinnek című könyvét.
Forrás: nol.hu
|