A meseregény igazi remekmű. Bölcseleti magja a bűnbeesés mítoszából táplálkozik, a történet kifejtése színes, izgalmas. A fikció magával ragadó, stiláris eszköztára gazdag, eredeti. Megállja a helyét a gyermekirodalom klasszikusainak sorában.   Bátran ajánlható gyermeknek, felnőttnek egyaránt.     Széni Kalatlin   Gyerekkorom egyik kedvence volt az a tévéfilm, amelyben a gyerekek átveszik a hatalmat egy város felett. Arra már nem emlékszem, hogyan sikerül száműzniük a felnőtteket, és a film címe is a homályba vész, de az biztos, hogy nagyon beindította a fantáziámat az ötlet, milyen lenne egy olyan helyen élni, ahol csak gyerekek laknak. A filmbeli történetben aztán sajnos minden rosszra fordul, és a gyerekek végül kénytelenek belátni, hogy nem boldogulnak a felnőttek nélkül, Magnason könyvében azonban épp ennek fordítottja történik. A kék bolygó ugyanis nagyon is jól működik felnőttek nélkül, amióta csak az eszüket tudják, olyan gyerekek élnek rajta, akik sosem nőnek fel. A bolygó összes lakója boldog és elégedett. Ezért aztán, amikor egyikük kap a barátjától egy kívánságteljesítő követ, nem is tud mit kezdeni vele, és eleinte még a bolygójukra érkező egyetlen felnőtt sem tud kicsikarni belőlük egyetlen be nem teljesült vágyat sem. Pedig neki nagyon fontos lenne, hogy eladhasson valamit a gyerekeknek, hiszen egy igazi vigécről, azaz csillagporszívós utazó ügynökről van szó. Aztán persze mégis kitalál valamit, ami elcsábítja a gyerekeket, és újabb kívánságok láncolatát hozza magával. Ő pedig szívesen teljesíti mindegyiket, nem is túl drágán, csupán egy kis fiatalságot kér cserébe tőlük. Csak később derül ki, hogy a vágyak teljesítésének valójában sokkal nagyobb ára van, addig a gyerekek egyfajta bódult örömmámorban élvezik, hogy egy kis segítséggel a saját kedvük szerint formálhatják a világot. A könyvben nem túl nehéz felfedezni a fogyasztói társadalom emberének mentalitását. S tulajdonképpen még az a spirál is teljesen természetesnek tűnik, amibe a bolygó lakói kerülnek: ahhoz, hogy kiélhessék vágyaikat, a korábban tökéletesnek hitt bolygót is át kell alakítani. Például felszögezni a napot az égre, vagy örökre elkergetni a felhőket, hogy mindig jó idő legyen. És miért is kellene nekik arra gondolniuk, hogy akkor a bolygó másik felén az örök sötétség miatt lassan elpusztul minden élet? Mindez lehet, hogy hazugság, s ha igaz is, könnyen megnyugtathatjuk magunkat azzal, ha odaküldünk egy segélycsomagot levetett ruháinkból, megmaradt ételeinkből. A világ valós problémáinak megidézése után a befejezés mégis inkább mesei. A gyerekek nem lesznek okosabbak a felnőtteknél, egyszerűen csak újra gyerekként kezdenek viselkedni, és még az életük árán sem hajlandóak szívüket kő- vagy acélszívre cserélni. S bár úgy tűnik, hogy az utazó ügynök a markában tartja őket, végül egy különös fordulattal sikerül megszabadulniuk szorult helyzetükből: teljesítik a vigéc kívánságát, hiszen az ő szívének mélyén is lapul egy – talán a gyermekkorból megőrzött – titkos vágy.  Forrás: Meseutca   Fülöp Noémi   A kék bolygó története: nem pillangófing   Kisiskolás koromban utáltam a tanmeséket – hogyan is jön a tanulás ahhoz, hogy akár a nevében is összeragadjon a mesével? Arról nem is beszélve, hogy meg voltam győződve róla: ami eleve pedagógiai szándékkal születik, sehogy sem lehet izgalmas (akkoriban nem voltam tisztában azzal, hogy Selma Lagerlöf Nils Holgerssonja tulajdonképpen földrajz-tankönyvnek készült). Talán ennek az ellenérzésnek az árnyéka miatt volt látatlanban gyanús a A kék bolygó története című mesekönyv. Környezetvédelmi nevelést sejtettem a cím mögött, főleg hogy az izlandi szerző, Andri Snaer Magnason elkötelezett környezetvédő. De A kék bolygóból legfeljebb a felnőttek számára lóghat ki a lóláb – és még ők sem nevezhetik szájbarágósnak a könyv mondanivalóját. Úgy tűnik, Magnason üzenet terén nem jön korszakalkotó ötletekkel. Értékeld a kis, mindennapi örömöket, vigyázz a barátaidra, gondolja a bolygóra is, amelyen élsz, ne legyél önző, de főképp: gondold meg jól, mit és mennyit kívánsz magadnak. Mindez gondolkodásmódtól, vallási és politikai hovatartozástól függetlenül bármelyik család értékrendjébe beleillik. Talán ez az egyik oka annak, hogy a mesét érdemesnek tartották 22 nyelvre, köztük magyarra is lefordítani. A könyv külalakja hozza a Koinónia Könyvkiadó megszokott színvonalát: öröm kézbe venni, végiglapozni, rácsodálkozni Kovács Katalin részletgazdag, érzékeny illusztrációira. A magyar fordítás László Noémi műve, akinek sikerült leheletnyi költészetet is belelopnia a szövegbe: „A háború az, amikor valaki annyira megmérgelődik, hogy vulkánbűzből és a hegyek gyomrában erező vasból bombát készít, és ezekkel a bombákkal hajigálja azokat, akikre haragszik.” A kék bolygóban egészséges arányban keveredik a könny, az izgalom és mosolygás. Sőt, helyenként egyenesen hangosan felnevettem: „A király olyan, mint a majom a ketrecben. Etetni kell, meg bámulni, de azon túl igazán semmi gond sincs vele.” Amikor pedig az egyik oldal alján azt olvastam: pillangófing, azonnal vizionáltam egy teli szájjal kacagó kisiskolást. Üdítő, ha nem akarják aranyoskodó gügyögéssel hülyére venni a gyerekeket – a kék bolygó mosdatlan lakói büdösek, a felhőbáránykák esőt pisilnek, sőt, szellentenek is. A történetbe akár Ádám és Éva-parafrázist is bele lehet magyarázni (szerencsére azért a főhősök, Brimir és Hulda nem jönnek össze a végére: emlékszem, nem értékeltem túlságosan kisiskolásként az egymásba szerelmesedő gyerekszereplőket). A kék bolygó maga az elrontott – és persze a végére visszacsinált – paradicsom, a „gonosz” szereplő, Hihi-Hahó pedig a teljes elégedettség édeni állapotából zökkenti ki a gyerekeket. A mese sikerének sokadik oka valószínűleg a karakterek milyenségében rejlik. Magnason fekete-fehér, jó és gonosz szereplők helyett kerek egyéniségeket írt a könyvbe, hiteles motivációval, karakterfejlődéssel. A legnagyobb meglepetést a történet végére tartogatja az író: kiderül, a kék bolygó paradicsomi állapotát nem Hihi-Hahó legyőzése, eltávolítása hozza vissza, sőt, még „megjavulnia” sem kell azért, hogy ott maradhasson. Amikor a gyerekek megértik, mit miért csinál az űrből pottyant porszívóügynök, sikerül számára is elfogadható helyet találniuk a bolygó életében. Magnason csavarosan elrejtett, legfontosabb üzenete megértésről, elfogadásról szól, és megtörténhet, nem egy gyereknek segít majd megbékélni a saját életében garázdálkodó kisebb-nagyobb gonoszokkal. Fülöp Noémi Forrás: ujkonyvek.egologo.transindex.ro cardinalis.blog Van-e értékesebb dolog a fiatalságnál? Képes vagyok-e megérteni, hogy ha én mindent megkapok, akkor azért valakinek szenvednie kell ezen a bolygón? Súlyos, fontos kérdéseket feszeget Andri Snær Magnason a Kék bolygó című művében. Izlandon ezért irodalmi díjat kapott és már vagy 30 országban megjelent. Mi a titka? Talán az, hogy a világ egyik leghűvösebb szigetéről, a legforróbb szeretet árad belőle. Magnason úgy pendíti meg az empátia, a végtelen szeretet húrjait, hogy attól bizony megnő a gombóc a torkunkban. Az izlandi szerző ehhez nem találja fel a spanyolviaszt. Az ártatlanság elvesztése, a kiűzetés a paradicsomból a tematikája, azonban mindezt úgy teszi, hogy egy kisiskolás is képes legyen megérteni, felfogni és legfőképp azonosulni vele.    A sztori Tessék elképzelni egy bolygót, ahol csak gyerekek élnek. A csöppségek nem öregszenek és a legnagyobb problémájuk csupán az, hogy a gumimacikat vagy a palacsintákat termő fákról lakmározzanak két, izgalmas játék között. A kék bolygó, kék egére egy űrhajóval érkeznek meg a viharfelhők. A járműből Vicces Vili lép ki és izgalmakkal kísérti meg a naiv, mit sem sejtő bennszülötteket. Vili először képessé teszi a gyerekeket repülni és hogy ne kelljen aludniuk, kiszögezi a napot az égre, na meg csodaspray-t ajándékoz nekik. Persze nem ingyen. Minden egyes „varázslatért” egy kis adag fiatalságot kér a gyerekektől. Azok mit sem sejtve, boldogan ajánlják fel a fiatalságukat a jobbnál jobb mókák kedvéért. Tartalma Volt egyszer egy kék bolygó A történet elkezdődik Az űrszörny Hahó Jónapot Pillangópor Azt est leszáll, lemegy a nap Farkas! Farkas! A borzasztó bűz A nagy repülőverseny és a kékség Szél-hideg farkas-fák A dühöngő medve Szőrös pókok és mérges rovarok A pillangószörnyek A legvadabb vadak A kísértet-gyerekek Ha ha ha ha ha Hihi-Hahó, a komédiás Kié a nap? A szavazás A mentőbuli Bomba a ládában Acélszív vagy kőszív Hihi-Hahó álma Őfelsége Hihi-Hahó VISSZA A KISISKOLÁS OLDALRA>>