ÓVODAI ÉLET : 4/ Óvodából iskolába - Az iskolaérettségről (2) |
4/ Óvodából iskolába - Az iskolaérettségről (2)
2016.09.05. 17:48
Milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy tanulni tudjunk?
Ha hiányosan épültek ki gyermekünkben azok a részképességek, amelyek nélkül nem jöhet létre komplex tanulási folyamat, ha a gyermek nem érdeklődő, nem tud figyelni, nem képes belső képeket kialakítani, s ezeket a képeket, valamint a rövid mozgáselemeket és hangsorokat képtelen rögzíteni, akkor tanulási nehézségei lesznek.
Ha megvizsgáljuk mindezeket a tanulási fázisok tekintetében, akkor észrevehetjük, hogy a tanulás nagyon összetett képesség együttest feltételez.
|
Egy teljes tanulási folyamathoz szükséges részképességek:
-
érdeklődés, (motiváció)
-
tartós, kitartó figyelem, (koncentráció)
-
látás és hallás utáni megfigyelés, (vizuális és auditív memória)
-
mozgásminták másolása, (motoros, kinesztetikus képességek)
-
sorba rendezés képessége, (szerialitás)
-
képzettársítás, logikai kapcsolatok (asszociativitás)
-
elemző és összetevő képesség, (analízis, szintézis)
-
lényegkiemelés képessége
-
csoportosítás, (kategorizálás)
-
rendszerezés, vázlatkészítés, (strukturálás, vizuális megjelenítés)
-
emlékező képesség, (memória)
-
rögzített ismeretek felhasználása, (adaptivitás)
-
újszerű rendszerek alkotása, (kreativitás)
Észlelés – befogadás - gondolkodás
-
Az észlelés pillanatában szükséges, hogy ép érzékszervekkel – fogyatékosság esetén megfelelő szakmai segítséggel –, kellő figyelemmel és érdeklődéssel forduljunk a látott halott információk felé.
-
A befogadás fázisában az észleltekről belső képzeteket, hangokat kell alkotnunk. A rendszerezés során felszínre kell kerülniük a már meglévő információknak, és meg kell, hogy szülessenek az új információkat a már meglévőkhöz kötő asszociációk.
-
A részekre osztás, az analízis-szintézis során szükségeltetik, hogy képes legyen a tanuló logikai felosztásra, sorba rendezésre, lényegkiemelésre, összegzésre, majd vázlatkészítésre. Aztán mindezt memorizálni kellene, ami szintén speciális képességeket feltételez, úgymint emlékezet, tartós koncentráció, monotónia tűrés. Majd a már memorizált ismeretet fel is kell használni konkrét problémák megoldásában, ami adaptivitást, kreativitást feltételez.
Hogyan és mikor alakulnak ki és hogyan fejlődnek tovább ezek a képességek?
Dr. Jeanett Vos és Gordon Dryden A tanulás forradalma című könyvükben összegezték az erre vonatkozó kutatási eredményeket:
-
A tanulási képességek 50%-a az élet első 4 évében fejlődik ki.
-
További 30%-a 8. életév elérésére alakul ki.
-
Ezekben az alapvető fontosságú években alakulnak ki azok az idegpályák, amelyeken az összes jövőbeni tanulás alapul.
-
A 10. életév után azok az agyi pályák, amelyek nem létesítettek további kapcsolatokat, egyszerűen elhalnak.
Tehát a gyermek tanulási részképességeinek kialakulása, s a legfontosabb agyi pályák kifejlődése az érzelmi biztonságot adó családi környezetben van. A sok-sok kedvesség, pozitív érzelmek, megnyugtató hangok, kedves, mosolygó arcok, vidám színek, a rengeteg mozgás (ringatás, kúszás, mászás stb.), kedves dalok, szép mesék, tehát kellemes és stimuláló ingerek hatása indítja el és fejleszti tovább azokat a képesség-összetevőket a kisgyermekben, amelyeken alapvetően a későbbi tanulási eredményei, és ebből következően az érvényesülési lehetőségei is múlnak.
|
|