Hogyan alakul ki a beszéd?
A beszéd összekapcsolódik a hallással. A gyermek hallgatja, hogyan beszélnek a többiek, megfigyeli, hogyan csengenek a szavak, hogyan képezzük a mondatokat. Tudományos megfigyelések szerint a magzat már az anyaméhben kezd ismerkedni a nyelvvel. Ahogyan megszokja anyja szívének dobogását, ugyanúgy megtanulja megkülönböztetni hangját másokétól. Már röviddel a születés után megkülönbözteti az anyja hangját a többiekétől.
Az első hangot a csecsemő természetesen születésekor hallatja. Ekkor kétségbeesetten felsír, mert kikerül édesanyja hasából, ahol melegben, kényelemben élt, mindent kérés nélkül is megkapott. Egyszerre egy számára kellemetlen világban találja magát. Ettől kezdve minden hang, amit kiad, hozzátartozik beszédének fejlődéséhez.
A kommunikáció első jele az átható sírás. Azt jelenti, éhes vagyok! Kéthónapos kortól „árnyaltabb” lesz a sírás, jelentései lehetnek: „vegyél fel”, „cseréld ki a pelenkát”.
Az örömöt jóleső nyögdécselés jelzi. Kéthónapos kor körül már hallhatjuk a jellegzetes gőgicsélést. Egyes magánhangzókat, mint A, O, E, ki tud ejteni.
Az idő előrehaladtával a gyermek elkezd kísérletezni hangképző szerveivel, gurgulázik, nyelvével csettint, torokhangokat ad, sóhajt, stb.
Egy négyhónapos baba már különbséget tud tenni a „ma” és „na” szótagok között.
Ez a jellegzetes gagyogás időszaka. Ekkor fogja megedzeni a beszédképzéshez szükséges izomzatot, melyben mellesleg a szoptatás is segíti. Próbálgatja egymás mellett „előállítani” a mássalhangzókat és a magánhangzókat. A következő hónapokban olyan lesz a baba „beszéde”, mintha egy véget nem érő monológot folytatna egy ismeretlen idegen nyelven. Az artikulációval játszik a pici, kísérletezik, a nyelve, fogai, szájpadlása, hangterjedelme segítségével igyekszik minél több vidám „hangeffektust” képezni. Most már jóízű kacagással is ki tudja fejezni örömét. Ebben a korban még érthetetlen halandzsát hallunk, függetlenül attól, hogy a babának angol, francia vagy japán az anyanyelve. Észrevehetően favorizálni fog egyes szótagokat, mint „ka”, „da”, „ba”, ismételgetni fogja ezeket, mert tetszenek neki és élvezi, ahogy ezek hangok a szájában keletkeznek.
A gőgicsélés most már hasonló lesz a beszédhez, mintha értenénk, hiszen a pici utánozza édesanyja szavait, hanghordozását. Ilyenkor már felolvashatunk neki meséket, ezzel is segítjük beszédfejlődését.
Egy-egy szótag már képviselhet egy szót is: bu =busz, na =nagymami, stb.
A 10. hónap körül a baba már képes hallgatni a nevére.
Semmi különös: egyszerűen csak beszéljünk hozzá minél többször. Kutatások alapján kimutatták, azoknak a gyermekeknek jóval magasabb az IQ-ja, akikhez szüleik különösen sokat beszéltek. Szókincsük lényegesen bővebb, mint azoké a gyerekeké, akik kevesebb verbális ingerben részesültek. Már a várandósság alatt is el lehet kezdeni a gyermek beszédértésének fejlesztését, miközben hangosan felolvasunk, énekelünk a magzatnak. Már a születés után is mindig beszéljünk a gyermekhez, amikor fürdetjük, pelenkázzuk, etetjük. Adjunk lehetőséget rá, hogy a baba visszajelezzen egy mosollyal, pillantással. Beszéljünk hozzá tovább és tapasztalhatjuk, ő is megpróbál válaszolni.
Aranyos a babák „beszéde” azonban igen fontos, hogy mi ne kövessük ezt, érthető szavakkal, világos mondatokban beszéljünk a csecsemőhöz. Nem kell kerülni a bonyolultabb, kevésbé ismert szavakat, különben nem gyarapodik a szókincs.
Ugyanez vonatkozik az óvodás és iskolaérett gyermekre is, akinek beszédkészsége úgy fejlődik, ahogyan beszélünk vele.
A beszédfejlődést kitűnően serkenti a felolvasás. A baba élvezi a hangunkat, a kisgyermeknek már tetszik a tartalom is. Az iskolaérett gyermekek már aktívan be is kapcsolódnak a felolvasott történetbe.
Mi adhat okot az aggodalomra?
Azok a csecsemők, akiknek hallásproblémája van, a hatodik hónap után abbahagyják a gagyogást. Ha a baba nem igyekszik zajokat, hangokat előállítani, nem keresi a szemkontaktust, kérjük ki a gyermekorvos tanácsát.
Kisgyermekeknél gyakran előfordul, hogy néha dadognak, amikor izgatottan el szeretnének mesélni valamit, és hirtelen nem jut eszükbe egy-egy szó. Ha ötéves kor után is fennáll a dadogás, akkor forduljunk szakemberhez.
Feltétlenül várjuk meg, míg a gyermek önállóan fejez be egy mondatot, ne segítsünk neki ebben, mert elvesszük a kedvét a beszédtől.
Míg egyes gyermekek már kilenchónaposan szavakat képeznek, mások várnak ezzel akár a 13, 14 hónapos korukig is. Amikor a gyermek elmúlt 15 hónapos és még egyetlen szót sem mond, vagy egyetlen érthető hangsora sincs, forduljunk gyermekorvoshoz.
Hároméves korban tapasztalható problémák:
Ha elhagy mássalhangzókat, vagy kicseréli némelyiket, esetleg a szótagokat, érdemes felkeresni a gyermekorvost vagy logopédust. Mivel a beszédfejlődés 4-5 éves korra zárul le, ötéves kor környékén javasolják az óvodák a beszédkorrekciót.
Forrás: Családinet
|