A kilenc tagból álló szakmai zsűri mintegy ezer könyvből válogatta ki és állította össze a toplistát. A különféle szakterületekről érkező zsűritagok az oklevelek kiosztása előtt értékelték az elmúlt évet, beszéltek arról, milyen témák, szerzők, kötetek emelkednek ki a tavalyi könyvtermésből. A kínálat felosztható ifjúsági regény, meseregény, kisebb gyerekeknek szóló történetek és ismeretterjesztő irodalom kategóriára. Boldizsárné Kovács Gizella az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet irodalmi szerkesztője, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének titkára szerint az ismeretterjesztő kategória nem tiszta kategória, mert bármit nevezhetünk ismeretterjesztőnek, amiből ismeretet szerzünk. Úgy véli, a kiadók többsége biztosra akar menni, ezért előszeretettel fordítják le a külföldi sikereket. Idén külön öröm volt, hogy két hazai szerző könyvével is találkozott, az egyik Tittel Kinga  Mesélő Budapestje (Kolibri Kiadó), amelyben egy idegenvezető gyereke kérdez, a másik Fodor Veronika Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről című könyve (Holnap Kiadó), amely szókincstárat is tartalmaz. Kedvence még a Mélytengeri mesék (Kossuth Kiadó), amelynek szerzője a szlovák Monika Kompaníková. A három szereplő nevét – Pacahal, Halancsa és Kígyurka – fordítói bravúrnak tartja. Örömmel látja a komolyabb témákat feldolgozó könyveket is, például a Görög mítoszok (Két Egér Kiadó) című kötetben három hős, Prométheusz, Sziszüphosz, Bellerophontész tettei elevenednek fel. Ez a kisiskolásoknak szóló Mitológiai zsebkönyvtár első része. Egy kritikai észrevétele is volt, véleménye szerint fontos lenne az idegen szavak kiejtését feltüntetni a könyvekben. Merényi Hajnalka az ELTE TÓK Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének adjunktusa a meseregényeket szemlézte. Megjegyezte, hogy az állatmeseregény a kisebb gyerekeket célozza meg – ilyen a Manó Könyvek Csipikéje –, ezekkel a történetekkel a 8-10 éves gyerekek elé próbálnak lépni, hátha elbírnak egy regényformát a kisebbek is. Kiemelte a remek fordításokat: a hollandok mellett északi nyelvterületekről ültetnek át műveket a kiadók, mint például a Miú és Vau (Kolibri), a Mumusdadus színre lép (Tessloff és Babilon), vagy a norvég mesén alapuló Északfi (Ciceró). Ezeket a könyveket többnyire magyarok illusztrálják. Ami a magyar szerzőket illeti, örvendetes, hogy sokan más irodalmi területekről merészkedtek át a gyerekirodalomba; például Elekes Dóra, Dóka Péter, Kollár Árpád és Szakács Eszter. Kísérletező szerzők, szilánkos, darabos, izgalmas szövegeket írnak. Sándor Csilla a Csodaceruza alapító főszerkesztője, a Magyar Gyermekirodalmi Intézet képviseletében arra mutatott rá, hogy a kulturális kapcsolatok eredménye a könyvkiadásban hogyan mutatkozik meg. A tavalyi Budapest Nemzetközi Könyvfesztivál vendégei a szlovákok voltak, azelőtt két évvel a törökök, e két nyelvből több művet is fordítottak, adtak ki. Díjazottak is kerültek ki közülük, mint például két szlovák meseregény, a már említett Mélytengeri mesék és a Zsiráfmama és más agyament felnőttek (Scolar). Egy török gyermekkönyv, Aytül Akal: Léggömbök a magasban is bekerült a TOP 50-be, fordítója, Sipos Katalin és kiadója a Napkút elismerő oklevelet kapott . Sándor Csilla korábban hiányolta az iskolai történetek feldolgozását, most az Utálom a padtársam, Baár Tünde könyve kárpótolta ezért, Dunajcsik Mátyás Szemüveges szirénje pedig valóságos felfedezés volt a számára. Wittmann Ildikó kritikus, szerkesztő, a délután moderátora, az ifjúsági regény fejlődését taglalta. Rengeteg könyv jelenik meg ebben a kategóriában, és bennük témaként ötvöződik a társadalmi problémák felvetése a lehetséges megoldással, de véleménye szerint ráférne a területre több vegyes műfaj, például ismeretterjesztés némi vagánysággal keverve. Inspirációnak a képregény, a blog és a filmes műfajok kínálkoznak, példaértékű a Walesi bárdok képregényes feldolgozása. Révész Emese a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense és Pálfi György docens, a MOME tervezőgrafika tanszékének tanára a könyvek képi világa alapján válogatott. Pálfi György szerint az illusztrátorok az esztétikum tekintetében a biztonságra törekednek, nem mernek bátrak lenni, ami átütő lehetne, visszafésülve jelenik meg. Az illusztrációkra két jelzőt említett, a „külföldies” és a „jó béna”. Bár Molnár Jacqueline külföldiesben hozza az újat, Lackfi János Az informatikus kutyája című francia és belga versfordításaihoz, a szakember általában mégis hiányolja a bátorságot és a „magas minőségű bénázást”. Révész Emese hozzászólásában azt elemezte, hogy a külföldi illusztrátorok munkáira hogyan reflektáltak a magyarok. Dr Seuss Kalapos Macska című könyve például valóságos vérfrissítés, bár 1957-ben jelent meg, hozzánk csak most jutott el, kvázi klasszikus. Jó példa még a különleges illusztrációra a Mókus Könyveknél megjelent A hosszú hajú királykisasszony című könyv, amelynek  szerzője és rajzolója Annemarie van Haeringen, nála a szürrealisztikus képek erősebbek, mint a szöveg. A képzőművész zsűritag a szlovák képi világ itthoni megjelenését üdvözölte, utalva a Mélytengeri mesék és Zsiráfmama rajzaira, amelyek azt sugallják: bátorság, nem kell félni az újtól! Varga Emőke PhD, főiskolai tanár, irodalomtörténész a Szegedi Tudományegyetemről a 0-3 és 3-6 éves gyerekeknek szóló könyveket, lapozókat, leporellókat elemezte. Ezek a könyvecskék a képi összefüggéseken keresztül kommunikálnak, ezért nem mindegy,  hogy milyen – realisztikus, szimbolikus vagy dekoratív – a képanyag. Egy felmérés eredményét ismertetve elmondta, a kisgyerekek például a perspektívaváltásokat nem tudják dekódolni. Beszélt az oktatásra használt és az otthoni olvasásra szánt könyvek közti szakadékról, aztán a 3 év alatti korosztályt célzó filozofikus, bölcseleti tartalmakat közvetítő verseskötetekről, amelyek inkább a szülőket célozzák meg, mintsem a gyerekeket. A Móra Kiadónál megjelent A jó és a rossz az vajon mi? típusú könyvek hibrid műfajúak, a kép poétikus, a szöveg absztrakt. Ma már kisebb gyerekek számára is megjelennek tabutémák, ilyen az Anup és a csodálatos tűzhely, amely különleges módon világítja meg a szegénység témáját azzal, hogy egzotikus környezetbe, távoli kultúrába helyezi a történetet. Az öregedéssel foglalkozik, az édesanya és a már felnőtt fiú közötti bensőséges viszonyt ábrázolja az Örökké szeretlek című könyv, amely Szabó T. Anna fordításában Megyeri Annamária képeivel jelent meg a Manó Könyveknél.  Hogyan szökött meg a gyerekjavító műhelyből Misi és a kaméleonlány?  Ligeti Kovács Judit színművész ezt a részt olvasta fel a Zsiráfmama és más agyament felnőttek című könyvből. Az ünnepélyes délután végén pedig egy-egy kézműves csokoládé kíséretében a TOP 50 és a TOP 25 okleveleket osztották ki az alkotóknak és a kiadóknak. Fotó: Bach Máté

Forrás: prae.hu