A szitakötők szigetén
2017.05.21. 13:53
Írta: Bálint Ágnes
Illusztrálta: Pásztohy Panka
Kiadó: Holnap, 2012
Oldalszám: 54
A Szitakötők Szigete arról volt nevezetes, hogy valamennyi dunai sziget közül ezen nőtt a legfinomabb, legízletesebb, legkövérebb fű. Mondták is némelyek, hogy meg kellene változtatni a sziget elnevezését, esetleg olyasmire, hogy a Zamatos Gyomnövények szigete vagy a Selymes Füvek szigete.
Erre a szitakötők kijelentették, hogy akkor viszont ők elköltöznek a szigetről. Ez nagy kár lett volna, mert a szitakötők csillogó szárnyukkal, könnyed röptükkel sok gyönyörűséget szereztek a sziget lakóinak…
Ebbe az elragadóan bájos, csipkésen szőtt mesevilágba, csillogó szárnyú szitakötők derűjébe toppan bele Giduci, a rakoncátlan kisgida, Bálint Ágnes új mesefigurája. Giduci is éppannyira gyerek, mint Mazsola, csak kötekedőbb, virgoncabb, és így kalandjai is mások. Pajtásai - a szófogadó bárányka és a nyugdíjas tigris - aggódhatnak is miatta eleget!
|
A Szitakötők szigetén él Kecske mama és a fia, Giduci, Zerge asszonyság és Barikáék. Az első fejezetben Giduci sikeresen legyőzi önmagát, ám a kialakult idilli állapotba új konfliktusforrásként megérkezik a tigris. A Bruckner Szigfridhez hasonlító, kiérdemesült cirkuszi ragadozó azonban inkább Giduci lelkében okoz bonyodalmat, mintsem a szigeten. Giduci azonban rendre legyőzi önmagát és zsigeri készetéseit. Persze ebben sokat segít neki Kecske mama következetes és szigorú magatartása.
A kecskegida tanul a hibáiból, megismeri önmagát, tudatosítja a felismeréseit, a könyv mégsem lesz didaktikus, legalábbis nem jobban, mint Mazsola és Tádé történetei. A rosszalkodásra vágyó gida beoson a Tigrishez, hogy a piros kanapéjára projektált tigrissel szembeni belső félelmeit a kanapé tönkretevésével enyhítse. Közben kihallgatja, hogy a tigris azon kesereg, mennyire fél tőle a szomszéd kisgida, azaz Giduci. A következő fejezetben aztán megtudjuk, hogy a tigris megbetegedett, Giduci pedig félelmét legyőzve mézes tejet visz neki…
A könyv egyrészt kiváló bevezetője a komplexebb Mazsola-történeteknek, amelyekben a főhősnek többféle érzelemmel és motivációval is meg kell küzdenie, kiterjedtebb a szereplőgárda is, és a mesék a globális kontextus felől nézve is töprengeni valót adnak a gyerekeknek. Giduci története mind a mondanivaló, mind a szereplők, mind a komplexitás szempontjából redukáltabb, mondhatni izolált történet, hiszen egy szigeten játszódik. A belső fejlődést mutatja be, az individuum kialakulását. Azt a folyamatot, amelyet a 2-3 éves gyerekek dackorszakának nevezünk, ám valójában a függetlenedés és leválás ideje. A Mazsola ezzel szemben a 4-6 évesek meséje az önformálás, a lelkiismeret, a felelősségtudat kialakulásának folyamatáról.
A Szitakötők szigetén párhuzamba állítható az osztrák Janosch Kistigrisről és Kismackóról szóló történeteivel, amelyek szintén nem véletlenül váltak ikonikus kedvenccé. (A könyvek a Móra Kiadó gondozásában láttak napvilágot.)
A Szitakötők szigetén Giducija az egoista kétévesből válik a hét történet folyamán barátságra vágyó, barátságra kész óvodássá.
A könyvet Pásztohy Panka tévedhetetlenül felismerhető stílusú képei teszik tökéletessé. Annyira karakteresek a képek, hogy a gyerekeim automatikusan a többi Panka által illusztrált könyv mellé tették be a polcra a kötetet, amely méretében is illeszkedik a többi hasonló stílusú könyvünkhöz.
Forrás: Könyvmutatványosok
Tartalom
A Szitakötők Szigete 5
A csengő 10
Az új szomszéd 16
Horgászik a tigris 23
A csavargó 30
Giduci hallgatózik 38
Nagyot nézhetnek a szitakötők 44
|
|