Elrabolták a siklót
2017.05.30. 23:41
Írta: Palásthy Ágnes
Illusztrálta: Szőnyi Gergely
Kiadó: Könymolyképző, 2015
Oldalszám: 128
Elragadóan kedves, mulatságos, rövid állatmesék barátságról, becsületről, emberségről.
„ – Mit találtatok?
– Hát csak a sikló hűlt helyét találtuk.
A hőscincér mérges pillantását látva az egyik muslinca óvatosan visszakozott:
– Vagyis az üres kabátját.”
Az erdei tisztáson és környékén mindig történik valami. A kelekótya muslincák felfedezik, hogy elrabolták a siklót; Vakond az észak-nyugati átjárót kutatja; Mókus Rézi végre megtalálja elrejtett téli eleségét; Sün Samu tánciskolába indul; Pisztráng Öcsi világgá megy; Csiga Béla pedig életre szóló barátra lel, amikor megismeri Szepit, a kócos hernyót.
Az erdei tisztáson mindig zajlik az élet.
|
A történet szereplői erdei és patakparti állatok. Találkozhatunk mókusokkal, sünikkel, pisztrángokkal, vaddisznókkal, katicabogarakkal, de még pókokkal is. Olvasva pedig rájöjöhetünk, hogy a fűben és fákon nem csak rovarok, bogarak és kisállatok laknak, hanem igazi személyiségek.
17 mese került bele a kötete, melyek egytől egyig irtó édesek! Az tetszik bennük a legjobban, hogy nem csak fontos tanulságokra világítanak rá, hanem közben az állatokról is rengeteget tanulhatnak a gyerekek. Mint például, hogy mit szeretnek rágcsálni a mókusok, vagy hogy a nyurga, barna, torzonborz hernyóból csodálatos pillangó válhat.
Találkozhatunk nappal alvó állatokkal, és azt is megtudhatjuk, hogy a kakukkfű kicsi, illatos és lilás virágú növény. (Csakúgy, mint a kígyószisz, az ibolya, a Szent Péter kulcsa és a harangvirág.)
A szereplők viccesek, személyes kedvenceim Sün Samu, aki szemüveges lesz és a vidám Muslincák, akik egy pöttyet becsiccsentek, amikor erjedt gyümölcsökből lakmároztak. Kedves közösséget alkotnak a szereplők, fontos számukra a barátság és a becsület. A történetek rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos az összetartás, és bizony jól érvényesül az egyik leglényegesebb tanítás, miszerint mindenütt jó, de legjobb otthon.
De álljuk csak meg egy szóra! Ők nem CSAK mókusok, meg CSAK pókok ám! Neveik vannak, méghozzá tündériek! Itt van rögtön Marci, a gekkó, vagy Dönci a tömzsi kis barna varangy. Meg Potyka Peti, Csiga Béla, a kócos hernyó Szepi, meg Sólyomszem, a pápaszemes kígyó. Nagyon jó, nem?
Palásthy Ágnes szerint szinte bármiből lehet mese, néha elég egy név, vagy egy fotó. Nagyon szerettem az írásait olvasni, azt gondolom, hogy ez az értékrend, amit közvetít, valóban lényeges és fontos. Egy biztos, ezt a könyvet biztosan kedvelni fogják a gyerekek (és a felnőttek is). És hogy ki rabolta el a siklót? Ezt a poént nem lövöm le, olvasd csak el!
Végezetül nem mehetek el szó nélkül az illusztrációk mellett. Ezeket a vidám rajozokat Szőnyi Gergely készítette, melyet ha egy szóban kellene jellemeznem az lenne: vagány! Az állatok sportcipőt, vagy félrecsapott baseball sapkát viselnek. A nyuszi répa mintás pulcsit hord, és a Hétpettyes katicaborának is kicsi piros cipőcskéje van, sárga masnival. A mezei poloskák úgy néznek ki, mintha éppen egy Harley Davidsonról pattantak volna le, a pisztrángok pedig úszószemüveget hordanak. (Kéket a fiú és rózsaszínűt a lányok.) Sorolhatnám még, de a lényeg, hogy az alkotó fantasztikus grafikus és a rajzokat látva Neked is mosolyognod kell majd.
Ajánlom a könyvet 5 éves kortól felolvasásra, vagy önálló olvasáshoz 7 éves kortól. Egy biztos! Remek ágyba bújós mesék ezek, melyeket biztosan olvasni fogok a gyerekeimnek. Hamarosan érkezik Ágnes következő mesekönyve is, melyet A tekergő bőregér címmel találsz meg az üzletekben. Én biztosan beszerzem!
Az Elrabolták a siklót köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak.
"- Hihihi, te ültél rám, Samu? - nevetett a nyúl. - Hát nem látsz a szemedtől? Hihihi.
A nyúl elkomolyodott.
- Te Samu, ez így nem mehet tovább - mondta. - Múltkor addig ráztad a mókust, amíg ki nem pottyant a kezéből az alma, mert azt hitted, hogy almafa. És már kétszer is nekimentél a borznak. Meglátod, egyszer még beesel egy mély árokba, és összetöröd magad.
- Neeem, dehogyis, nem esek sehova - mondta kezével hadonászva Samu.
- Samu - nézett rá szigorúan a nyuszi. - Szemüveg kell neked, és kész.
- Nem akarok - tiltakozott elkeseredetten a sün.
- De hát miért?
- Nem akarom, hogy csúfoljanak - susogta Samu.
Ettől egy pillanatra elállt a nyuszi szava.
- Samu - mondta aztán -, itt mindenki szeret téged. Nem fognak csúfolni. - De - tette hozzá vigyorogva -, aki mégis csúfolni mer, annak velem gyűlik meg a baja.
Samu erre elvigyorodott."
Forrás: Könyvparfe blog
|
|