A 2-3 éves gyermekeket a vershallgatás ragadja meg a legjobban, ám ekkor a ritmus és a zeneiség hat rájuk, nem a rím.
A ritmus és a rím iránti fogékonyságnak pszichológiai okai is vannak: a hangzások, melyeket a rímben felfedez, könnyen válnak a megfelelő indulatok és hangulatok hordozóivá.
A ritmus viszont fontos tényezője különféle mozgásos sémáknak (pl. hangulatot kifejező mozgásoknak: örömükben páros lábbal ugrálnak a földön, vagy idegességükben himbálják magukat).
Ebben a korban a mozgás játssza életükben az egyik legnagyobb szerepet.