Sziget-kék
2017.10.11. 18:15
Írta: Szabó Magda
Illusztrálta: Szalma Edit
Kiadó: Európa, 2013
Oldalszám: 188
Hogy milyen szín a Sziget-kék?
Nem sötét és nem is világos, olyan, mint a tenger, de olyan is, mint az ég, mégse hasonlít egyikhez sem, mert benne van a világ minden kéksége.
Ez a soha nem látott kékség sugárzik majd a kísérleti lombikból, ha a tudósoknak végre sikerül előállítani a csodaszert, amitől a nagybeteg Mami meggyógyul.
Ezt várja szívszorongva Valentin, a kilencéves kisfiú, aki olyan kimondhatatlanul árva, amióta Mami kórházban van, s ezt várja a Sziget minden polgára is, tele aggodalommal és reménnyel.
De aggódni, bánkódni nem elég. A Mami iránt érzett szeretet azt diktálja Valentinnak, hogy noha csak kilencéves kisfiú, mégis próbáljon úgy cselekedni, ahogy Mami tenné, ha nem feküdne gyengén és betegen a kórházi ágyon. S Valentin - szíve parancsára - elindul azon az ezer veszélyt és csodát tartogató nehéz úton, amely végül a Sziget-kék orvosság megszerzéséhez vezet.
|
Lavinia nénivel nem könnyű az élet. Mikor Valentin édesanyja balesetet szenved, a kisfiú házsártos, rideg nagynénjével kerül egy fedél alá, aki vaskézzel vezeti a birtokot, és keményen bánik az alkalmazottaival. Akár emberek, akár állatok.
Egy nap Valentin védelmébe veszi a teherhordásra kivezényelt lovakat, erre Lavinia néni megbünteti: megtiltja, hogy édesanyját meglátogassa a kórházban.
A kisfiú ekkor különleges képességet fedez fel magában: megérti az állatok beszédét. Hamarosan hihetetlen utazásra indul Kandúrkával és János mókussal egy óriásfelhőn.
A Szigeten, ahová érkeznek, fantasztikus masinákat, csodatévő gyógyszereket, bölcs törvényeket találnak. A helyi tudósok pedig kutatni kezdik az elixírt, amellyel megmenthetik Valentin édesanyját. Sziget-kéknek kell lennie, olyan kék színűnek, ami máshol nem állítható elő! Közben Lavinia néni ellen fellázad a város, nemcsak a tejesember és a postás, de a talicskák sem tartják be többé a szabályokat…
***
A Sziget-kék 1959-ben jelent meg. Kritikusai az utópia műfajába sorolták, mert a regénybeli Sziget olyan világmodellt ábrázol, amelyben ember és állat, tudomány és természet harmóniában létezik egymás mellett. Ma „zöld” mesének mondanánk, amely az állatok védelmét, a fenntartható fejlődést és a humanizmust közvetíti, méghozzá olyan magától értetődő módon, ami talán a gyerekek számára a legtermészetesebb.
|
|