Orros, a törpe
8 éves kortól
Írta: Wilhelm Hauff
Fordította: Jékely Zoltán, Rónay György
Illusztrálta: Szegedi Katalin
Kiadó: General-Press, 2013
Oldalszám: 116
A gyermekirodalom klasszikusait felvonultató sorozatunk második darabja Wilhelm Hauff újabb öt történetét tartalmazza.
A Grimm-testvérek kortársaként élt német meseíró megdöbbentően rövid alkotói pályája során írt regényt, novellát, szerkesztett újságot, mégis elsősorban a meséi által vált világhírűvé. Műveiben szülőföldje, Németország mesekincsét keleti motívumokkal ötvözte.
Az eredmény egy rejtelmes hangulatú, jellegzetes hauffi mesevilág, amely nem nélkülözi a már-már meghökkentő és tanulságos elemeket sem.
|
Tartalomjegyzék
Alexandria sejkje meg a rabszolgái
Orros, a törpe
Az ifjú angol
Almanzor története
Szaid kalandja
Alexandria sejkje nagyon gazdag, ám nem talál örömet kincseiben. Nagy bánat nyomja a szívét, kisfiát ugyanis évekkel ezelőtt túszul ejtették, és magukkal vitték a francúzok. Azóta a sejk a kisfiú elrablásának évfordulóján minden évben tizenkét rabszolgát szabadon bocsát. A rabszolgák azonban előtte elmesélnek egy-egy történetet.
Ezúttal megtudhatjuk:
-
milyen bánat nyomja Alexandria sejkjének, Ali Banunak a szívét;
-
milyen varázslat folytán lesz egy Jakab nevű kisfiúból Orros, a törpe;
-
választ kapunk arra, vajon miért tett szert Grünwiesel városkában nagy tekintélyre egy „idegen úr”,
-
de Almanzor és Szaid kalandjai sem maradnak rejtve előttünk.
Az egzotikus tájakra röpítő mesékből megismerhetjük
-
Orros, a törpe történetét, akit egy gonosz boszorkány varázsolt rúttá,
-
a másik elbeszélésben feltűnik Harun Al Rasid, a bölcs bagdadi kalifa, sőt, végül
-
az is kiderül, vajon visszakapja-e az alexandriai sejk rég elvesztett fiát…
A tartalmilag és formailag egyaránt rendkívül igényes kötetet Szegedi Katalin művészi igényű, színes illusztrációi kísérik, melyek kiválóan illeszkednek a mesék hangulatához. Hauff történeteit ezúttal Jékely Zoltán és Rónay György remek műfordításában olvashatják a 8-11 éves gyerekek.
Képek forrása: Szegedi Katalin weblapja
|
|