Ezek között meghatározó szerepe van az értő, értelmező olvasásnak, a különböző szöveges és nem szöveges információk feldolgozási és alkalmazási felkészültségének. Nem véletlen tehát, hogy mind az 1978-as tanterv, mind pedig a NAT korábbi és aktuális változatai az anyanyelvi képzés keretein belül határozták meg a szóban forgó nevelési terület fejlesztési követelményeit. A könyvtárhasználat egyes elemei megjelennek a szöveg feldolgozási, szövegalkotási tevékenységek között, a forráskeresés, feldolgozás teljes algoritmusa pedig „tanulási képesség fejlesztése” címszó alatt található. Az anyanyelvi képzés hordozza tehát azokat a fejlesztési követelményeket, amelyek a hatékony, forrás alapú tanulás technikai elsajátítását jelentik.  A szerző, ebből az alapállásból kiindulva az anyanyelvi képzéssel és a tanulásmetodikával szoros összefüggésben tárgyalja a könyvtár-pedagógia, meghatározó alapelveit, a könyvtárhasználat tanításának tanterveit. Nem foglalkozik azonban – bár a fejezet címe ezt sugallja – a használói nevelés gyakorlati módszertani kérdéseivel, szemben az olvasáspedagógiai fejezetekkel, amelyek az olvasástanítás, -tanulás és olvasásfejlesztés módszertani tudnivalóit a mindennapi gyakorlathoz szükséges részletességgel fejtik ki. A cím által ígért könyvtár-pedagógiai módszertan és segédletei teljes egészében a CD-ben kaptak helyet.   A könyvtárhasználati tantervek bemutatását megelőzően a szerző ismerteti a NAT alapú koncepciókat (NAT 1995, Kerettanterv 2001, NAT 2003). Részletesen kitér a könyvtárhasználat tanulásfejlesztésben játszott szerepére és alkalmazásképes elsajátításának jelentőségére. Részletesen foglalkozik a (kulcs)kompetencia fogalmával, ami a könyvtárhasználat eszközjellegéből adódóan különösen indokolt. Kissé felülértékelve a könyvtárhasználatot a szerző a kulcskompetenciák közé sorolja, holott tudjuk, hogy a NAT aktuális változata e nevelési területfejlesztő szerepét nem önmagában, hanem a hatékony önálló tanulás és az anyanyelvi kommunikáció meghatározó komponensei között jeleníti meg.    A fejezetben megtalálható az alsó tagozatos könyvtárhasználati tudás jól felépített makró tanterve, az a pontosan meghatározható tananyag, amely a könyvtárban való eligazodáshoz, a források alkalmazásához feltétlenül szükséges. A szerző a makró tantervi ajánlás összeállításához a 2001-ben bevezetett Kerettantervek anyanyelvi követelményrendszere alapján kidolgozott könyvtárhasználati tematikát vette alapul (Lásd: Kerettantervi segédlet a környezeti neveléshez, a könyvtárhasználathoz és az egészségneveléshez. Budapest, Oktatási Minisztérium, 2001. 106-108. p.) Bár az alsós kerettanterv ma már érvényét veszítette a NAT 2003 bevezetésével (amely felmenő rendszerben elérte az 5. évfolyamot), a kisiskolások könyvtárhasználati tananyaga nem változott meg olyan mértékben, hogy a korábbi tematika ne lehetne ma is aktuális.   Jó megoldásnak tartom, hogy a szerző egy professzionista, a mindennapi gyakorlatban bevált tantervi programot vett át, melyhez  tantervek, s tematikai részletezés (tananyag, tevékenységek) egészít ki.   A makró tanterv közlése előtt a szerző ismerteti a könyvtárhasználat tanításának nevelési, oktatási céljait, fejlesztési követelményeit, a teljesítéséhez szükséges órakerettel és a teljesítmény értékelési javaslataival. Eredeti megközelítésük, szakmai hitelességük következtében különösen figyelemreméltóak azok a tantervi ajánlások, amelyek a könyvtárhasználat alapjainak megtanításán túl az anyanyelvi alkalmazások tervezéséhez adnak fogódzókat és elősegítik a tanítók és könyvtárostanárok együttműködését.   Az olvasás- és könyvtár-pedagógia tantervi összefüggéseinek feltárását szolgálják a tanulási képesség fejlesztéséhez készült irányelvek, amelyek a két nevelési terület közös és egymást erősítő tevékenységeivel foglalkoznak. Az önálló ismeretszerzésnek (forráskeresés és forrásfeldolgozás) azokat a legfontosabb műveleteit mutatják be, amelyek rendszeres gyakoroltatásával a tanulók hatékony tanulási technikák és módszerek birtokába juthatnak. Ehhez kapcsolódik a könyvtárhasználatra nevelés és az anyanyelvi képzés közös kompetenciaalapú feladatrendszerének összeállítása. A szóban forgó segédlet az anyanyelvi képzés egyes területeinek (olvasásfejlesztés, szövegértés, irodalomolvasás, tanulás tanítása, könyvtárhasználati alapozás és anyanyelvi alkalmazások) fejlesztési feladatait, jellemző és hatékony tanulói tevékenységeit, tartalmi prioritásait fogja egybe, évfolyamonként pontosan meghatározva az általuk kialakítható kulcskompetenciákat. A közös tervezés dokumentumai alapozzák meg a Módszertár című CD, gyakorlat közeli módszertani anyagait.   A két dokumentum egymást kiegészítve várhatóan megkönnyíti a tanítók és a könyvtár (könyvtárostanár) nevelő-oktató tevékenységének összehangolását.