Líra és Epika
pagony.hu 2018.05.06. 16:26
10 éves kortól
TOP50 - 2017
Illusztrálta: Baranyai András
Kiadó: Pozsonyi Pagony, 2017
Odalszám: 80
Igazi lírai és epikai bravúr, sok-sok humorral! Kicsiknek izgalmas mese, a kicsit nagyobbaknak akár a költészet alapjait is megtanító olvasmány, gimnazistáknak diákszínpadokon előadható színdarab – zseniális illusztrációkkal.
Szabó Borbála író és Varró Dániel költő közösen szabott-varrott drámája (ami a Budapest Bábszínház műsoráról ismerős lehet) két ellenséges országról, a kifinomult és költői Líriáról és a szikár-gyakorlatias Epikumról, valamint Líra herceg és Epika királykisasszony szerelméről szól.
|
A zsűri laudációja:
Így is lehet az irodalomról gondolkodni? Pontosabban, hisz éppen ez itt a lényeg, a meséről úgy írni és rajzolni – meta-viszonyban, mégis humorosan – hogy közben maga a mese, azaz a beszéd „tétje” is folyamatosan szövődik? Varró Dániel, Szabó Borbála és Baranyai (b) András közös könyve után egyértelmű a válasz, hiszen benne egyszerre látjuk azt, ami elkészült, azzal, ahogyan készül.
Ez utóbbi jellemző, azaz a meta-viszony, a mesén-túliság, azáltal teremtődik meg, hogy a szerzők magáról az irodalomról, a műnemekről és műfajokról, poétikai kérdésekről írnak és vitáznak, emellett bőséggel szólnak önmagukról és alkotótársukról, a képek pedig személyükben jelenítik meg őket és téma-keresésnek álcázott mesemondási eljárásaikat. Ez az ugyancsak teoretikus, ebben az értelemben tehát meta-téma, mégis a lehető legtermészetesebb módon, egy szép és humoros mesén keresztül közvetítődik a befogadóhoz, aki belefeledkezőn olvassa el a két ország, Líra és Epikum hadban állásának és a lakói közt szövődő érzelmeknek, házasságoknak a történetét.
Ebben a könyvben nemcsak az irodalmi műnemek egészíti ki egymást és alkotnak egységet, de nota bene, még a szerzők neve is: Szabó és Varró (melyre a borító grafikája rögtön rá is játszik), sőt, fokozhatnánk tovább, miként két műnem valójában egy harmadikat, nevezetesen a (mese)drámát hívja életre, úgy jár „karöltve” itt a szöveg a képekkel. Nemcsak azért, mert a két médium vizuálisan folyton egymásra és egymásba épül, hanem azért is, mert jelentésben és szemléletben is (például abban, ahogyan a történelmit és az aktuálisat vegyítik) kétségtelenül eggyé válik.
Amit a Pagony Kiadó e könyvében „kiszabtak”, „ráhímeztek” és „megvarrtak” az alkotók, az valószínűleg sokáig kedvence lesz még nemcsak a bábszínházak látogatóinak, de a mesét kedvelő olvasóknak is.
"Igazi lírai és epikai bravúr,
sok-sok humorral!
Na jó, ebből most már elég,
kezdjük inkább el a mesét.
Dani bácsi, Bori néni
ketten fogják elmesélni.
Két országról fog ez szólni,
ha majd elmeséljük jól mi,
lesz benne egy királylány is,
mesét szőni irány máris! "
Varró Dániel és Szabó Borbála közös művében két ellenséges birodalom, Epikum és Líria békülne ki egymással, ehhez azt látják a lehető legjobb megoldásnak, ha összeadják a gyermekeiket, és Líra herceg elveszi feleségül Epika királykisasszonyt. Igen ám, de az esküvőn műnemi okokból kommunikációs szakadék keletkezik, a felek félreértik egymást, és olyan háború kerekedik, amin csak az igaz szerelem és a nyelvi lelemény tud úrrá lenni (szerencsére úrrá lesz).
A szerzőpáros a könyv írása közben folytatta le azt a csatát, ami a könyvben is megjelenik: Varró Dániel versformákkal és stílusokkal való játéka szállt hadba Szabó Borbála zseniális paródiáival és frappáns párbeszédeivel. Civódásuk közben valószínűleg észre sem vették, de olyan alternatív irodalomkönyv-kiegészítőt hoztak létre, ami újra bebizonyítja, hogy az irodalom nem dögunalom, hanem varázslatos játék a szavakkal, a legjobb eszköz érzéseink pontos vagy épp játékos kifejezésére, és lényege nem a szerzők születési dátumának bemagolása. A könyv egyetlen veszélye, hogy túl jó, és a gyerekeknek nagy elvárásaik lesznek az irodalomkönyvek felé.
|
|