A lány, aki orvos akart lenni
2019.03.24. 20:12
6-9 éveseknek
Írta: Kertész Edina
Illusztrálta: Maros Krisztina
Kiadó: Naphegy, 2018
Oldalszám: 48
Hugonnai Vilma a lenyűgöző kitartás szimbóluma. Olyan korban született, amikor a nők még nem járhattak egyetemre. Más volt, mint a többi lány: mindenképpen tanulni szeretett volna, hogy orvos lehessen. Zürichben megszerezte az orvosi diplomát, ezt azonban Magyarországon nem használhatta.
Csak ötvenéves korára sikerült elérnie, hogy a magyar egyetem orvosi karán is levizsgázhasson.
Az első magyar orvosnő igazából nem is lázadni, csak gyógyítani akart
|
A tavalyi év egyik legnagyobb meglepetése volt az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet, amely egy csapásra reflektorfénybe állította az erős női karaktereket. Pedig ha jobban visszagondolunk, jó pár éve magyarul is megjelentek már olyan könyvek, melyek olyan nők életét mesélték újra, akik a maguk területén vagy nagyot alkottak, vagy a nekik rendelt sorskereteket szétfeszítve hoztak létre valami újat. Lehet, hogy pontosabb lenne pár évtizedet mondani, hiszen még bőven a kommunizmus éveiben kezdte el kiadni a Móra az úgynevezett csíkos könyveket, amelyek között regényes életrajzokat is lehetett találni például Zrínyi Ilonáról vagy Teleki Blankáról.
Ebben a sorozatban jelent meg Kertész Erzsébet regénye is az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról, ez volt a Vilma doktorasszony. Sokan, ha máshonnan nem is, de innen értesülhettek a grófi családból származó orvosról, akinél a saját korában – azaz a 19. század végén, a 20. század elején – lázadóbb magyar lányt tényleg nehéz elképzelni.
Hugonnai Vilma ugyanis nagyjából szembement mindennel, amit a kor elvárt volna tőle: például ahelyett, hogy hagyta volna magát egy boldogtalan házasságban elsorvadni, elutazott Svájcba, hogy orvosi diplomát szerezzen.
Azért pont Svájcba, mert Magyarországon a nők akkor még nem járhattak az orvosira. Mivel anyagi támogatásra otthonról nem számíthatott, a családi ékszereket apránként eladogatta, abból fizette a tandíjat és biztosította a megélhetését. 1879-ben megszerezte a diplomáját, és joggal hihette, hogy onnantól kezdve majd a hazájában is gyógyíthat. A svájci végzettséget viszont itthon nem ismerték el, és hosszú-hosszú évekig tartó tortúra vette kezdetét, mire 1897-ben végre Magyarországon is orvossá avatták. Hugonnai Vilma története most Kertész Edina A lány, aki orvos akart lenni című képeskönyvében elevenedik meg, melynek illusztrációit Maros Krisztina készítette. A kötet végigköveti Hugonnai Vilma életét a nagytétényi gyerekkortól kezdve az egyetemi éveken át egészen addig, míg ténylegesen orvosként dolgozhatott.
A kötet szerzője, Kertész Edina megkeresésünkre elmondta, hogy a Naphegy Kiadóval már régóta tervezték, hogy folytatják A fiú, aki imádta a matekot című kötettel megkezdett sorozatot; utóbbi Erdős Pál matematikus életét mutatja be. „Biztos voltam benne, hogy a következő résznek nőről kell szólnia, méghozzá egy olyan nőről, akinek valamilyen szempontból jelentős az élettörténete. Ezt a jelentőséget végül abban a hihetetlenül kitartó, hosszú évtizedeken át folytatott küzdelemben találtam meg, amit Hugonnai Vilma folytatott azért, hogy orvosként dolgozhasson Magyarországon. Ezzel a küzdelemmel párhuzamosan nagyon sokat tett azért is, hogy a nőket megillesse a tanuláshoz való jog például, és fontos szerepet játszott az egészségügyi ismeretterjesztésben is. Menő feminista volt, bár ez akkor így nem volt kimondva” – teszi hozzá Kertész Edina.
Szerinte amúgy nem csak a gyerekirodalomban, de úgy általában is téma lett a nő szerepe, helye a társadalomban, az irodalom, így a gyerekirodalom is, pedig erre reagál; az utóbbi időben több könyv is megjelent a témában. „A könyv ugyan egy lányról szól, aki orvos akart lenni, de azt tapasztaltam, hogy ha valakinek az élete önmagában nagyon érdekes, a fiúk is ugyanolyan kíváncsian olvassák, mint a lányok. És szerintem Hugonnai Vilma élete pontosan ilyen.” Mivel a kötet hősét egy valós személyről mintázta, fontosak voltak az életrajzi részletek is, ráadásul a kutatásai során lehetősége nyílt egy személyes találkozásra is:
„Elérhető Hugonnai Vilma önéletrajza, amit egyfajta szakmai önéletrajznak szánt, és persze ott van a klasszikus csíkos könyv, Kertész Erzsébet regénye is az életéről. Dr. Katona Ildikó tanulmányában is sok hasznos dolgot találtam, ahogy Nyáry Krisztián írásában és Facebook-bejegyzéseiben is. És olyan szerencsém volt, hogy beszélhettem Hugonnai Vilma első férjének leszármazottjával és feleségével, akik nagyon kedvesen elmesélték, amit tudtak róla”.
Forrás: konyves.blog.hu
|
László Szilvia
Időtlen példakép
Nem újdonság, hogy gyerekeink elé szeretnénk példaképeket állítani, de a feladat borzasztóan nehéz. Persze a könnyen hozzáférhető (tévében látott) alakok közül választani a legkönnyebb, ezért akarnak a kiskölkök focisták lenni – látták a vébét. Na, és a lányok? Siker, fény, csillogás: celeb, műsorvezető, színésznő. Jelentkezzen, aki hirtelenjében fel tud mutatni e kategórián kívülieket.
A könyvekbe foglalt történetek további buktatókat hoznak magukkal: vajon olvas-e könyvet a gyerek. És csak ezután jöhet, hogy nehéz is a gyermekek számára jól bemutatható példaképet találni.
Pedig nagyon fontos, hogy már a kisgyerekek kezébe érték kerüljön: kerek mondanivaló, szép megfogalmazás, jó illusztráció. Szülőként gyakran kompromisszumba futunk bele: olyasmit is hajlandók vagyunk megvenni, ami ezekből csak egyet mutat fel. Pedig ez így nem elég. A könyvekkel még csak barátkozó apróságok számára sokkal fontosabb a jó minőség, csak így tudjuk olvasóvá nevelni őket. Tőlünk kapják az igényesség mintáját, arra épül majd saját ízlésük, mércéjük.
Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma története éppen megfelel az előbb felsorolt összes feltételnek. Életútja vállalható minta. Kitartását jól megértik a fiatalok, akárcsak a sugallt tanulságot: akit semmi sem térít el a kitűzött céltól, az eléri, amit nagyon szeretne. Az első magyar orvosnő életét nem kevés munka regénnyé tömöríteni. (Nyáry Krisztián egész fejezetet szán neki Igazi hősökről írt kötetében, fél évszázada Kertész Erzsébet írt róla Csíkos könyvet, kamaszoknak.)
Kertész Edina kellően ért a gyermekek nyelvén. Tudja, ha a fiatalabb korosztályt célozza meg, hogyan teheti érthetővé a másfél évszázaddal ezelőtti Európát, Magyarországot. Tudja, milyen mélységekig mehet el a történetben, és tudja azt is, mit kell alaposabban elmagyarázni. Például elsőként azt, hogy annak idején a lányok nem tanulhattak. És minden csak ezután következik. Vagyis az akkori közgondolkodást kell megértetni, hogy akkor nemcsak számítógép nem volt, de még vezetékes telefon (meg sok minden más) sem. A Z generációnak már ez is elképzelhetetlenül távoli őskor.
Hugonnai Vilma egész életét a harc jellemezte. Igazi feministának nevezném – de inkább azt mondom: korának asszonyainál sokkal felnőttebb, önállóbb volt. 18 évesen férjhez adták Szilassy Györgyhöz, három gyermeket szült neki. Orvos akart lenni mindenáron, de idehaza nem vették fel a férfiak uralta egyetemre. Svájcba ment, ott végezte el az egyetemet, ám itthon nem fogadták el orvosi diplomáját. Hogy imádott szakmája közelében maradjon, szülésznői oklevelet szerzett, és bábaként dolgozott. Elvált, következő házassága Wartha Vincével már szerelemből köttetett, aki támogatta törekvéseit. (A vegyész WV neve is történelem: a pécsi Zsolnay család eozinjának kidolgozásában volt fontos szerepe.)
Mivel Kertész Edina igen fiataloknak írta, Vilma doktorasszony története óhatatlanul idealizáltabb a valóságosnál. Nem is kell tudniuk, hogy az első házassága mennyire volt rossz, azt sem, hogy zürichi éveiben azért kellett nélkülöznie, mert a férje csak szavakban támogatta, de pénzzel nem. Szilassy György (hasonlóan a kor sok-sok módos férfijához) kicsapongó életet élt, fájdalomdíjként ékszereket adott neki – ezeket adogatta el, hogy megéljen. A válás után nemcsak szenvedélyből dolgozott nagyon sokat, hanem rá is kényszerült, hogy el tudja tartani a családját. És emellett még nagylelkű is volt, a legszegényebbeket gyakran ingyen gyógyította.
Maros Krisztina illusztrációi új színt visznek a gyerekkönyvek világába. Egyedi technikája jól beazonosíthatóvá teszik munkáit. Ráadásul ez esetben képeskönyvről beszélünk, melyben igazán nagy szerepet kapnak a rajzok. Egész oldalas grafikáiba szépen belesimul a szöveg.
A könyv szülőre gyakorolt hatása a könnyezés, a gyerek – a saját csemete legalábbis – pedig azonnal szeretne elmenni a Nagytétényi Kastélymúzeumba, megnézni, hol született, nevelkedett a doktorasszony. Természetesen korlátozásokkal ajánlom a könyvet. Körülbelül 6 éves kortól érdemes elolvasni, a kisiskolások már önállóan is birtokba vehetik. Hasznos lehet minden olyan családban, ahol a szülők magasra teszik a mércét, és igyekeznek valódi irodalmat adni gyermekük kezébe.
Forrás: olvassbele.com
|
|