Eszenyi Gábor rajza         Lényegét tekintve a Helka-trilógia története egy szerves egész, a második és a harmadik kötetben végig olyan események sorakoznak, amelyek a korábbi kötetek történéseiből fakadnak. Jobbára olyan fordulatokból, vagy megszólalásokból – amelyekre a Helka - a Burokvölgy árnyai c. első részben szinte fel sem figyeltünk.         Például a középső kötet, a Ciprián fő bonyodalma az, hogy Helkát elrabolják, ami úgy történhet meg, hogy a tihanyi hercegek otthonában, a Soktornyú Kastélyban egy beépített kém dolgozott. Erre csak a második kötetben döbbenünk rá, ám ha ezután belelapozunk az első részbe, akkor már teljesen egyértelművé válik, hogy valóban ott tevékenykedett a szemünk láttára!       A harmadik kötetben számos további momentumra kapunk magyarázatot. Például, hogy miként került hajdanán Kamor varázslóhoz a két manó, és hogy miért Tramini és Furmint a nevük. Kiderül, miből következik, hogy időnként feltűnik a Balaton vidékén egy keletről érkező fekete felleg, mitől bűvkovács az, aki a hercegi varázsékszert, a Sárgaköves Gyűrűt kovácsolta régen, és így tovább, még azt is megtudhatjuk, hogyan lett varázsló Kamor deákból. "   (Részlet Nyulász Péter interjújából)   Eszenyi Gábor rajza   Mivel Fáy András az eredetei legendában (az Aurora almanachban, 1836-ban megjelent Sió tündéres rege című művében) említést tesz egy alföldi testvérűző hercegről, Zemúrról - a kalandok elvezetnek a Tiszán túlra is. Amikor a második részben Ciprián útra kel, hogy kiszabadítsa Helkát, a nyomok elsőként a Bükkbe vezetnek, majd az Alföldre…       A trilógia zárókötetéből aztán az is kiderül, hogy mi okozta eredetileg azt a bonyodalmat, ami Kamor varázsló évszázados titkolózáshoz és a kalandok szinte végeláthatatlan sorához vezetett. A következmények persze újabb varázslatos helyekre vezetnek el.   Eszenyi Gábor rajza

Forrás: nyulaszpeter.blogspot.hu