Írta: Diana Wynne Jones Fordította: Laukó Viktória Kiadó: Pongrác, 2010   Kedves meseként indul, mesés elemekkel:   "adott egy kitalált ország, Ingary, ahol a hétmérföldes csizmák és láthatatlanná tévő köpenyek valóban léteznek, igazi balszerencse három közül a legidősebbnek születni" - bélyegzi meg egyik főszereplőnk, Sophie Hatter sorsát, aki három nővér közül a legidősebb.   A mesék törvényei szerint az a sorsa, hogy elbukjon, és annyi szerencsétlenség történik vele, hogy néhol az olvasó is hajlandó hinni ebben a determinizmusban. Átokkal sújtják, aminek hatására öregasszonnyá változik, ezért el kell hagynia otthonát, ráadásul a rossz hírű Howl varázslónál talál menedéket, ahol takarítónőként húzza meg magát. Helyzetét csak bonyolítja, hogy segítséget ígér egy tűzdémonnak, és az is kiderül, hogy ő maga is rendelkezik mágikus képességekkel.

 

Ha mindez nem lenne még elég a kilencven éves Sophie-nak, ráadásként el kell viselnie a szörnyű természettel megáldott Howlt is, aki mindig kihúzza magát a felelősség alól. Az igazi bonyodalmat azonban Sophie elátkozója, a Puszták Boszorkánya okozza, akinek átka utolérte Howlt és a regény végén kiderül, hogy mindvégig nagy és gonosz tervei vannak a varázslóval, és ő áll a király öccse és a királyi varázsló elrablása mögött is. Persze mint minden mesében a pozitív szereplők itt is boldogan élnek, amíg meg nem halnak, a gonoszak pedig elnyerik méltó büntetésüket.   Az egész történet szépen bontakozik ki, még a legapróbb mozzanatoknak is megvan a maga oka, ezért nem árt figyelni.   A sorozat kötetei (1) A vándorló palota (2) Az égi palota (3) A másik palota