21) ILLYÉS GYULA |
|
2010.04.12. 23:13 |
Hetvenhét magyar népmese
Bp. : Móra 1953.
Legszebb népmeséink anyagait emelte át Illyés Gyula az irodalomba - megőrizve a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék fordulatait. "Nem megváltoztatni, inkább lényegükben megerősíteni akartam őket!" - írja a kötet záró soraiban. A mesék a magyarság megtelepülésének különböző tájain teremnek; magukon hordozzák e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét. |
22) KOCH JÁNOS |
|
2010.04.12. 23:30 |
A türelmes tündér : Pesti nagypapa meséi unokáinak, Jancsikának és Juliskának
Bp. : Alterra, 1997.
"Aznap éjjel álmából felébresztette az a furcsa érzés, hogy valaki van a szobájában; és amikor kinyitotta a szemét, látta, hogy füst hatol be a becsukott ablak résein át; rögtön tudta, hogy ez nem lehet más, mint Tolerancia; és valóban: a gomolygó füstfellegből a tündérleány alakja bontakozott ki." |
23) KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL |
|
2010.04.12. 23:33 |
A lóvátett sárkány
3. kiad.- [Bp.] : Magvető, 1983, cop. 1963.
"Volt egyszer, hol nem volt, hetedhét országon is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy ember, akit úgy hívtak, hogy Csalóka Péter. Ezt a becsületes nevet azzal szolgálta meg, hogy akit lehetett, mindenkit becsapott." |
24) KRIZA JÁNOS |
|
2010.04.12. 23:36 |
Az álomlátó fiú: Székely népmesék
Bp. : Móra, 1961.
"Annyi gyermeke volt egy csizmadiának, mint a rosta lyuka, még eggyel több. A szegény ember éjet és napot eggyé tett, úgy dolgozott, hogy ezt a sok gyermeket eltarthassa, mégis neki Péntek urammal kellett rokonságot tartani, vagyis mindennap böjtölni, hogy napról napra elélhessenek." |
25) LÁZÁR ERVIN |
|
2010.04.12. 23:38 |
Bab Berci kalandjai
Bp. : Móra, 1989.
„Bab Berci hanyatt fekve bámulta a bárányfelhőket. Nagyon elégedett volt. Majdhogynem boldog. Ajaj - gondolta -, ha én ilyen boldogféle vagyok, annak nem lehet jó vége. Na ugye, megmondtam! - Pedig csak egy papírfecnit látott meg odafönn a levegőben... Éppen Bab Berci lába elé libbent a cédula” |
26) LÁZÁR ERVIN |
|
2010.04.12. 23:40 |
Berzsián és Dideki
[Budapest] : Századvég, cop. 1993.
"Berzsián költő fütyörészett. De nem ám olyan szelíden, mint egy örvendező fülemüle vagy teszem azt, egy kettős létrán pingáló szobafestő. Hogyisne! Úgy fütyörészett őkelme, mint egy nekivadult expresszvonat. Táncolt is hozzá. A távoli szemlélőnek úgy tetszhetett, hogy Berzsián boldog. Hát még a közeli szemlélőnek!" |
27) LÁZÁR ERVIN |
|
2010.04.12. 23:42 |
Hapci király
Bp. : Osiris, 1998.
„Hapci király birodalmában tilos a tüsszentés. Ám mi történt egy szép keddi napon? Az udvaroncok épp ott tartottak a reggeli szertartásban, hogy hess, nátha, hess, nátha, és akkor hapci, de akkora ám, hogy megremegtek bele a trónterem ablakai - a király egy nagyot tüsszentett." |
28) LÁZÁR ERVIN |
|
2010.04.12. 23:45 |
A hétfejű tündér
Bp. : Móra, 1973.
"Ez a hétfejű szörny vagy hétfejű sárkány, avagy hétfejű boszorka ott élt hozzánk közel. Mert Rácpácegres a Négyszögletű Kerek Erdő közepén van, s innen csak egy ugrás Ajahtan Kutarbani király fazsindelyes palotája, s a palota mögött meg rögtön kezdődik Csodaország. Ott lakott ez a hétfejű micsoda” |
30) LÁZÁR ERVIN |
|
2010.04.12. 23:50 |
A manógyár
Bp. : Századvég, 1993.
„Akkor ajaj. Meg hajaj. Mert csendes esőben mélabús manócskák születnek, viharban mérgesek, szélben érdesek, zivatarban kotnyelesek, éjjel titokzatosak, holdvilágoson bölcsek, viharoson rosszmájúak, akkor meg, amikor a Rohadtsarok felől jön a rossz idő, rontó-bontók.” |
31) LÁZÁR ERVIN |
|
2010.04.12. 23:53 |
A Négyszögletű Kerek Erdő
Bp. : Osiris, 1997.
"Ló Szerafin gyorsan lelapult a magas fűbe, menekült Vacskamati is. Csak Szörnyeteg Lajos ugrált Dömdödöm körül, mindenáron ki akarta szabadítani. De ahogy a zaj erősödött, egyre jobban megijedt, s elfutott rémületében, sorsára hagyva szegény megkötözött Dömdödömöt. Jaj, jönnek a pomogácsok!" |
32) LÁZÁR ERVIN |
|
2010.04.12. 23:56 |
Szegény Dzsoni és Árnika
Bp. : Móra, 1981.
Östör király nem adja máshoz a lányát, csak ahhoz, akit az szívből szeret. S ez a legény Dzsoni lesz, a világ legszabadabb embere, aki - furcsa módon - éppen a szabadságának a rabja. A hagyományos meséből "érkező" lovagok már hiába is vívnának meg életre-halálra Árnika kezéért - nevetségessé válnak. Nem utolsósorban azért, mert ebben a mesében minden másképp történik, mint ahogy szokott. |
33) MILNE |
|
2010.04.13. 12:03 |
Micimackó
ford. Karinthy Frigyes.- Bp. : Móra, 1975.
|
34) MILNE |
|
2010.04.13. 12:05 |
Micimackó kuckója
ford. Karinthy Frigyes.- Bp. : Móra, 1987. |
35) MÓRA FERENC |
|
2010.04.13. 12:08 |
Csicseri történet : Mesék, versek, elbeszélések
Bp. : Móra, 1974.
"Nevenincsen túl, Nekeresden innen, a kettőnek éppen a fele útj án esik Csicser. Nagyon csinos falu annak, aki sohase látott másikat. Télen sáros ugyan, de nyáron poros: igaz, hogy a házak teteje csak szalmából van, de azt legalább könnyebb elhordani a szélnek.” |
36) MÓRA FERENC |
|
2010.04.13. 12:11 |
Dióbél királyfi
Egy öreg ember emlékei fiatal gyerekeknek
Bp. : Móra, 1992.
A mű epizódok szőttese; falujáról mesél bennük az író, s meséje nyomán lassan kitárul az olvasó előtt az 1848-49-es szabadságharc világa. Móra kitűnő portrék sorában idézi meg a regénybeli magyar falu, Malajdok lakosait. A nagy erejű Törőcsiket, aki Napóleon franciáitól ugyan nem ijedt meg, de meghátrált egy fiókáit védelmező kenderike könyörgő szavára (Öregapám); Okos Törőcsiket, a fiát, aki furfangos észjárásával tűnik ki - ahogy ezt a falu lakosai közül Pukkancs Bavina, a falu kárvallott borbélya tanúsítja (Apám). Hamarosan felbukkan a portrék sorában az író gyermekkori "arcképe" is, ő a kötet címadó hőse: Dióbél királyfi. |
37) MÓRA FERENC |
|
2010.04.13. 12:15 |
A hatrongyosi kakasok: Állatmesék
Bp. : Móra, 1973.
"Nem maradt már egyéb kakas Hatrongyoson, csak az öregbíró kakasa. Le se merte hunyni a szemét egész éjszaka, nehogy álmában elkukurítsa magát valahogy. Jaj neked, Kelemen, megfizetsz a fületlen gombért! Jaj neked, Hatrongyos, sose látod többet a szép piros hajnalt, nincs, aki felköltse!" |
39) MÓRA FERENC |
|
2010.04.13. 12:25 |
A körtemuzsika : Elbeszélések, mesék
Bp. : Móra, 1975.
"Délután kimentem a vásárba, és elvásároltam a kincset. Vettem rajta egy szép körtemuzsikát. Olyant, amelyiknek az egyik oldala pirosra van festve, a másik meg sárgára. De olyan volt az, akár az igazi körte. Valami bolond darázs annak is nézte, s bizony még belekóstol, ha bele nem fújok..." |
40) MÓRA FERENC |
|
2010.04.13. 12:28 |
Mondák és mesék
[Bp.] : Ciceró, [1997]
"Ahogy a madár száll ágról ágra, úgy száll szájról szájra a magyarok származásának mondája. Az apa elmeséli fiának, az később az ő fiának. Egyszer majd ti is elmesélitek utódaitoknak, honnan jöttünk, hogyan kerültünk ide ebbe a szép országba. Hallgassátok meg!" |
|