Pagony specialitás és nagy büszkeség Julia Donaldson - Axel Scheffler sorozata. A különleges hangulatú rajzok, a bájos, humorral teli, eredeti történetek - Papp Gábor Zsigmond fordítása - "babaálló" formátumban készültek. Kemény lapjaikkal jól bírják a gyűrődést. Annál is inkább, mivel ezek a könyvecskék hosszú időn keresztül lesznek a gyerekek kedvencei.
Donaldson titka, hogy a régimódi szerkezetet nemcsak nyelvi leleményekkel tudja viccessé tenni, testközelbe hozni, hanem már a fabula szintjén is kibukik a komikum. A majom azért nem találja a mamáját, mert a hernyó azt hiszi, hogy a majmoknál éppúgy, mint az ő esetükben a kicsik teljesen átalakulnak, ha megnőnek, a kisegér azért találja ki a Graffaló figuráját, mert védtelennek érzi magát, de eszébe sem jut, hogy a mondvacsinált szörnyeteg tényleg megjelenik a mesében…
Mégis, amellett, hogy a történeteinek van egy biztos, jól felépített váza, a verses mesékre éppúgy tekinthetünk soroló versként, mint láncmeseként.
A BANDITA KAPITÁNY
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 32
Szegény nyuszi, szegény mókus, szegény erdei állatok! Senki sincs biztonságban – a gonosz bandita patkány mindenkit kirabol! Nyuszitól a kórót, mókustól a mogyorót, saját lovától a zabot. Még szerencse, hogy a kacsának van egy remek ötlete…
„Régen a hegyek között egy gonosz
Bandita patkány lakott.
Elvett és megzabált minden kaját,
Örült, ha rabolhatott.”
|
A GRAFFALÓ
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 24
Az erdőben sétált egy barna egérke, meglátta egy róka:
- Hm, jó lesz ebédre! Menjünk beljebb az erdőbe és lássuk, hogy bánik el a nagyeszű egérke a rókával, a bagollyal, a kígyóval és végül egy éhes Graffalóval ... a legnépszerűbb angol mesében!
A Julia Donaldson könyvek kemény, strapabíró lapozók, amik szuper kis verses meséket rejtenek. A legnépszerűbb közülük a Graffaló, de elég nehéz rangsorolni a könyveket, mert egytől egyig zseniálisak. Eredeti, szellemes, mégis rendkívül otthonos, mély bölcsességet sugárzó világa magával ragad minden ovist.
A GRAFFALÓKÖLYÖK
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 32
"A graffaló óvta csöppnyi csemetéjét, Kerülje a sűrű, sötét erdő mélyét.
- De miért? De miért?
- Mert nem veszed észre, S belefutsz a graffaló-faló egérbe."
Vajon létezik a nagy graffaló-faló? Vagy a kis graffalókölyök eszén ugyanúgy túljár az egérke, mint az előző részben a graffalóén?
A Donaldson-Scheffler páros újra remekel!
A LEGCSINOSABB ÓRIÁS
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 32
A szerzőpáros legújabb könyve ezúttal egy Gyuri nevű óriásról szól, aki csinos szeretne lenni! Gyuri, az óriás tehát szép új ruhákat vásárol magának, hazafelé menet azonban különböző állatokkal találkozik, akiknek segítségre van szükségük.
És Gyuri nem csak a legcsinosabb az egész városban, hanem a legjószívűbb is. Hogy miért, az kiderül ebből a lapozóból.
A mesebeli óriások többnyire morcos, félelmetes lények, akiknek roppant erejéhez általában vad düh társul. Nos, Julia Donaldson legújabb könyvének főszereplője csöppet sem hasonlít rájuk. Gyuri legfőbb ereje önzetlen jóságában rejlik.
Gyuri, az óriás végre talál egy ruhaüzletet, ahol lecserélheti nevetséges köpenyét, és ő lehet a legcsinosabb óriás a világon. Vidáman indul hazafelé, de útközben lépten-nyomon bajba jutott állatokkal találkozik, akiknek elajándékozza egyes ruhadarabjait. Végül trikóban, fél pár zokniban és cipőben, öv nélkül ugrándozik, és énekel: még így is ő a legcsinosabb óriás a világon.
Zsiráf kapta nyakkendőmet, nem fázik a nyaka többet,
az ingem vitorlavászon, hogy a kecske vitorlázzon,
a cipőm nyújt menedéket nyolc aranyos kis egérnek,
zoknim a róka használja, az lett az új hálózsákja,
övemet a kutyus kapta, szutykos lápon kelt át rajta...
Rímelő sorok, ismétlés és groteszk humor, ezekre épül Donaldson lapozója, A legcsinosabb óriás is. A történet egyes elemei az angol folklórból valók, de a végeredmény egy nagyon is mai mesevers, aminek hangzása ezúttal régi idők történetmondóit, dalnokait juttathatja eszünkbe, akik spontán módon, pillanatok alatt bármit képesek voltak megénekelni. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen az írónő - férjével együtt - hosszú ideig utcazenészkedett, később gyermekműsorokhoz írt dalokat, csak ezután kezdett gyermekkönyveket írni.
Axel Scheffler rajzai tökéletesen illeszkednek a történetekhez. Képei első pillantásra talán kissé régimódinak tűnhetnek, de valójában tele vannak humorral, játékossággal és pont a klasszikus elemek újszerű felhasználásától válnak igazán izgalmassá.
A MAJOM MAMÁJA
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 24
A kismajom elveszti a mamáját, a pillangó pedig segít neki megkeresni.
De ez nem is annyira egyszerű feladat...
Mi a teendő, ha nem találod az anyukádat? Bizony, segítséget kell kérni. Így tesz az elveszett kismajom is, akinek egy pillangó siet a segítségére, lelkesen keresgélve a majom-mamát a dzsungel összes lakójának személyében.
A majom mamája, a tévedések játéka az ismétlés, a hasonlóság és félreértés alakzatára épül, míg a kismajom végre megtalálja a mamáját, akiről sok mindent lehet mondani, mégse hasonlít senkire, csak rá. Az alaptörténet nagyon is kimérve, átgondolva jelenik meg: minden versszak, minden sor visz előbbre a történetben, megvan a helye.
Julia Donaldson nem csak a nyelvi formát csiszolgatja sokat, de a legnehezebb részre is nagy figyelmet fordít, a sztorira. Nem engedi meg magának, hogy egy-egy jó ötletnél vagy nyelv poénnál lehorgonyozzon, hanem kerek történetet talál ki a verseihez.
A sok ismétlődő elem megnyugtató és otthonos hangulatot kölcsönöz a könyvnek, tökéletesen megalapozva az álomba szenderülést.
A ZSÚFOLT HÁZIKÓ
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 24
Mit tehet az ember, ha háza annyira zsúfolt, hogy tüsszenteni sem lehet?
A könyvbeli bölcs öreg furcsa tanácsa: vidd be a tyúkot! Még mindig zsúfolt? Vidd be a kecskét, sőt, a malacot is!
Hogy mi a megoldás? Kiderül Julia Donaldson mesekönyvéből!
A zsúfolt házikó alapproblémája, hogy egy nénike túl kicsinek érzi a házát, folyton bosszankodik, hogy semmi hely nem áll a rendelkezésére. Egy bölcs öregtől kér segítséget, aki először azt tanácsolja neki, hogy vigye be a házba a tyúkját, lakjon vele.
A tyúkot a kecske, a kecskét a malac, a malacot pedig a tehén követi, és, mondanunk sem kell: a káosz egyre fokozódik, miközben a hely egyre szűkösebb…
Ezt a sort töri meg a bölcs további tanácsa, amit ezúttal nehéz nem lelőni, szerintem mindenki sejti. Mindenesetre a vers végére a nénike olyan tágasnak érzi a szobáját, hogy bált is szívesen rendezne.
A vontatott fokozás egyúttal a komikum forrása, ugyanis a történet egy kört ír le. Az elején az alapállapot megítélése negatív. Ezen a bölcs egy módon tud segíteni, rímről rímre rontja a helyzet, és ezzel együtt a helyzet megítélését, míg a kiinduló állapotba való visszatérés meghozza a pozitív rácsodálkozást, a pozitív tekintetet.
A történetnek annyi szintje van, hogy mindenkihez szólni tud. A kicsik az állatokat fedezik fel benne, a kicsit nagyobbak a láncmese logikáját képesek követni, az egész nagyok pedig élvezik a finom bölcsességet, a szellemes nyelvi játékokat. Pár felolvasás után kívülről fújjuk a sorokat, mégis ragaszkodunk közben a könyvhöz, mert a kikarikírozott néni, az emberi mimikával rendelkező háziállatok, a költőien megfestett szoba böngészése igazi örömforrás kicsiknek-nagyoknak.
Kis alakjából, kemény lapjaiból adódóan strapabíró, könnyű magunkkal vinni. Élvezhető a bilin ülve, egy romkocsma padjaiban, trolin utazva, hangos, családi felolvasóest közepette, vagy csendes esti meseként.
BOSZI SEPRŰNYÉLEN
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 24
Süvölt a szél, közeledik a vihar, a boszi mégis útnak indul seprűjén.
De jaj, a szél hol a kalapját, hol a masniját sodorja le! Még szerencse, hogy mindig akad egy segítőkész állat, aki megkeresi az elveszett holmit, és cserébe csak annyit kér: hadd üljön fel ő is a seprűnyélre.
Vajon lesz elég hely mindegyiküknek?
A jószívű boszi meséje, aki mindenkit felvesz a repülő seprűjére, és akit, mikor bajba kerül, megmentik a barátai, vicces, ugyanakkor minden félelmet és szorongást felszabadító, a kicsik lelkén varázslatosan könnyítő történet.
BOT BENŐ
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 30
Bot Benő egy bot-apuka vicces és megható története: szegény Bot Benő csak futni indult, de folyton bajba keveredik: hol egy kutyának dobálják, hol zászlórúdnak használják homokvárhoz, hol meg pecabotnak. Senki nem érti, hogy ő nem egy egyszerű bot, hanem Bot Benő, komoly háromgyerekes családfő, akinek haza kell jutnia.
Még szerencse, hogy előbb Benő menti meg a Mikulást, majd a Mikulás őt - azzal, hogy hazaviszi a gyerekeinek, akiknek a visszakapott apuka a legeslegjobb karácsonyi ajándék!
A Julia Donaldson és Axel Scheffler páros már sokszor bizonyított, ez a mese is sokak kedvence lett, Papp Gábor Zsigmond fordításában pedig magyarul is legalább annyira élvezhető, mint eredeti nyelven. Bot Benő viszont biztos nem élvezte annyira a vele történteket, mint amennyire mi jól szórakozunk, miközben olvassuk, hiszen szegényt zászlórúdtól elkezdve bumerángig mindennek használták, miközben ő másra sem vágyott, csak hazajutni a feleségéhez és három fiához. Hát senki nem érti, hogy ő nem csak bot, hanem Bot Benő?
Bot Benő családjával faodúban él, s az egyik futni támad kedve, miközben megkergeti egy kutya, folyóba dobják, fészket építenek belőle, zászlórúdnak használják, dobálják, mindenre használják, csak élni nem hagyják. Végül a kandallóban köt ki, mint remek gyújtós, pedig ő csak haza szeretne menni a botfeleségéhez és a botgyerekekhez.
A szerencsétlenségsorozatnak a Mikulás vet véget, és miután együtt kiosztják az ajándékokat a gyerekeknek, hazarepíti őt a szánján elkeseredett családjához.
“Hazajöttem végleg! Mellőletek többé senki el nem rángat, Soha nem hagyom el a szép családfánkat.”
A Bot Benő összetettebb mese, mint amilyennek az első pár sor után tűnik, hat a gyerekekre és hat a felnőttekre, megtanít hallani és kételkedni, ugyanakkor bájos is, olyan könyv, amelyet a Télapó örömmel tesz a gyerekek Mikulás-csomagja mellé.
MACSKAZENE
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 30
„Volt egy utcazenész és egy cirmos macska,
Ezt meg azt daloltak, s pengettek gitárt,
Kiültek a térre egész álló napra,
Gyűjtötték az aprót egy kockás kalapba,
S felvidult mindenki, aki arra járt.”
De Cirmos családot alapít és gazdája egyedül marad. Vagy mégsem?
Szívmelengető történet Julia Donaldsontól, Axel Scheffler zseniális rajzaival, Papp Gábor Zsigmond fordításában.
TÖLGYERDŐ MESÉI (a képre kattinva olvasható)
|
|