AJÁNLÓK ÉLETKORONKÉNT ÉS TÉMÁNKÉNT |
|
2018.06.26. 12:48 |
|
|
A gyerekek elveszítették ártatlanságukat - Interjú Janne Tellerrel |
|
2017.12.12. 11:44 |
|
 Már az teljességgel meglepő volt a számomra, hogy ma Európában egy olyan könyvet, amelyben nincsenek trágár szavak és szexuális tartalom, pusztán az általa előtérbe helyezett gondolatok miatt be lehet tiltani – nyilatkozta Janne Teller dán írónő, akinek könyve, a Semmi kezdetben botrányt okozott, majd kötelező olvasmány a dán iskolákban.
A Semmi nemcsak Dániában, hanem több országban is heves vitákat váltott ki, sőt, néhány helyen be is tiltották a könyvet – mi volt az, ami a leginkább meglepte a támadásokban?
|
|
Semmi |
|
2017.12.12. 11:54 |
 Kiadó: Scolar, 2011
Oldalszám: 184
 „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.”
Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az osztálytermet. Osztálytársai erre elhatározzák, hogy nihilista társuknak bebizonyítják az ellenkezőjét.
A terv szerint egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. De először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze. Ezért a diákok azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak az új versenybiciklijét, Husseinnek az imaszőnyegét, Frederiknek a dán zászlóját. Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme.
|
|
Janne Teller útlevelet írt a bevándorlásról |
|
2017.12.12. 12:32 |
 Annyira jól sikerült Janne Teller első könyve, az ifjúsági regényként címkézett Semmi, hogy Dániában rögtön betiltották, majd kötelezővé tették. A könyvfesztiválra Magyarországra adaptált, menekültüggyel foglalkozó útlevelet írt. A menekültek helyzetéről is interjúztunk a korábban az Európai Unió gazdasági tanácsadójaként dolgozó Tellerrel.
Botrányszerzőként szokás emlegetni a dán Janne Tellert, akit azonban rendszerint meglepnek a könyvei által gerjesztett heves indulatok. Az esszéistaként is tevékenykedő írónőnek magyarul eddig csak a fiataloknak szánt könyvei jelentek meg, legutóbb egy karcsú kötet, amely a menekültek sokszor kilátástalan helyzetét mutatja be – a magyar viszonyokra adaptálva:
"A lényeg, hogy az olvasó bele tudja képzelni magát a főhős helyébe. Ez pedig szerintem csak úgy lehetséges, ha a cselekmény olyan helyen játszódik, ahonnan az olvasó is származik. Azt az érzést akartam visszaadni, hogy milyen lehet, ha veled történik meg mindez” - mondta Janne Teller új könyvéről, még mielőtt beszippantotta volna a könyvfesztivál.
A téma adja magát: a napokban jött ki magyarul az általa fiktív esszéként definiált a Ha háború lenne nálunk című kötet, amelynek főszereplője, előző regényéhez hasonlóan, egy tizenéves fiú. Az ő szemszögéből mutatja meg, milyen borzalmas menekültként egy idegen országban élni. A küllemében útlevélre hajazó karcsú könyv egy, a háború elől Egyiptomba menekülő család megpróbáltatásait mutatja be.
|
|
Ha háború lenne nálunk |
|
2017.12.12. 12:11 |
  Írta: Janne Teller
Fordította: Weyer Szilvia
Illusztrálta: Helle Vibeke Jensen
Kiadó: Scolar, 2012
Oldalszám: 56
„Ha háború lenne nálunk” című esszéjében Janne Teller ferde tükröt tart az elkényelmesedett európaiak elé, akik sokszor nem tudják beleképzelni magukat mások helyzetébe. A menekültekről folyó közbeszéd durva hangneme ihlette az első˜sorban fiataloknak szóló, tanulságos, mégsem szájbarágós politikai tanmesét.
Mi lenne, ha nekünk, európaiaknak kellene például Egyiptomba menekülnünk egy hazánkban dúló háború elől? Mi lenne, ha magyarok és osztrákok civakodnának az afrikai menekülttáborokban? Mi lenne, ha a tizenéves kamaszok legnagyobb gondja nem az lenne, hogy nem kapták meg a legmenőbb mobiltelefont, hanem mondjuk az, hogy miként szerezzenek hamis papírokat a családnak, amivel aztán elmenekülhetnek a szörnyűségek elöl?
|
|
A Semmi után a Minden! |
|
2017.12.12. 12:17 |
A dán írónő Minden című novelláskötetében ismét olyan konfliktusokat helyez a középpontba, melyek mindnyájunkat érintenek.
Mi kényszerít például egy fiatalembert arra, hogy erőszakot alkalmazzon?
Janne Teller új, fontos és provokatív könyvében súlyos és kényelmetlen kérdéseket tesz fel, miközben szembesít tetteink legszörnyűbb következményeivel is. Teller tömör, szófukar, nyers prózájával és a metafora erőteljes használatával kényszeríti az olvasót az állásfoglalásra, nem ad kibúvót, minden egyes novellában döntenünk kell helyes és helytelen, jó és rossz között.
|
|
Minden |
|
2017.12.12. 12:13 |
  Írta: Jane Teller
Fordította: Weyer Szilvia
Kiadó: Scolar, 2015
Oldalszám: 184
 Miért vannak előítéleteink? Miért közösítünk ki bárkit, vagy éppen miért emelünk zsarnokká? Miért hatalmaskodunk a kiszolgáltatottak felett?
Miért vagyunk erőszakosak?
Miért élünk vissza a bizalommal?
„Úgy tűnhet, az összes írás középpontjában az erőszak áll, noha az csak a felszín. Az számít, mit mutat meg, mit hoz felszínre az erőszak. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik számomra, hogy minden történet arról szól, hogy eljön az életben az a meghatározó pillanat, amikor bepillanthatunk önmagunkba vagy a másikba – egy olyan helyzet, mely megmutatja, kik vagyunk igazából.” – Janne Teller
Janne Teller elsősorban fiataloknak szóló népszerű és sikeres könyvei élénk vitát kavarnak a világban. Elég, ha csak a Semmi körüli nemzetközi botrányokra gondolunk (a ma már kötelező olvasmánnyá avatott regényt először betiltották még a toleranciáról híres Dániában is!).
|
|
Macskaköröm |
Lakner Dávid |
2017.12.12. 19:58 |
 Fordította: Rajki András
Kiadó: Scolar, 2017
Oldalszám: 320
Egy szerelem története bontakozik ki előttünk a háború dúlta Balkánon. Egy szerelemé, amely talán nem több vágyott menedéknél a halál mindennapi, lelket felemésztő valóságában, és amely éppoly emésztőnek bizonyul, mint maga a háború.
A Semmi világsikerű szerzőjének regénye éles színekkel festi le a háborút, magával ragadó líraisággal az elsöprő szerelmet, miközben a nagybetűs Történelmet is megragadhatóvá teszi a kisemberek történetei által.
„Az iszlám nem egyenlő a saját szélsőségeivel”
Magyarul is megjelent Janne Teller 2004-es regénye, a Macskaköröm, ennek kapcsán érkezett a sokat támadott Semmi szerzője Magyarországra. Interjúnk az írónővel.
Van egy erős mondat a magyarul most megjelent, 2004-es Macskaköröm című regény elején: „a politika nem politika, hanem közvélemény.” Hogy érdemes érteni ezt?
|
|
Ha eltűnik a tisztelet, már csak egy lépés az erőszak |
Körösi Ivett |
2017.12.12. 21:12 |
A délszláv háborút megelőző retorika kísértetiesen hasonlít a mostanihoz: manipulatív vezetők építenek az emberek félelmeire – véli Janne Teller dán írónő, akinek arra is van ötlete, hogy miként lehetne kezelni a menekültkrízist.
Új regénye egy szerelmi történet, amely a délszláv háború idején játszódik. Az ENSZ kötelékében jó pár konfliktust testközelből megtapasztalt, s műveiben is gyakran foglalkozik krízisekkel. Miért esett a választása éppen Jugoszlávia szétesésére?
A balkáni népirtás idején Mozambikban dolgoztam, a békefolyamatot készítettük elő. Bár a felek megállapodtak a tűzszünetben, folyamatos volt az erőszak, és rengeteg borzalmat láttam. Akkor nem tudtam írni róluk, mert nagyon közel voltam az eseményekhez. De éreztem, hogy írnom kell a háborúról, mint olyanról.
A Balkánon történő borzalmak „megfelelőnek” tűntek, ráadásul mindennap láttam az ENSZ-be érkező bizalmas jelentéseket a délszláv konfliktus alakulásáról. Az, hogy a ’90-es években, Európában népirtás történt, a generációm szégyene. A spanyol polgárháború idején sokan mentek Spanyolországba, hogy Franco ellen harcoljanak. De egyetlen nyugat-európait sem ismerek, aki elment volna Boszniába, hogy a szerbek ellen harcoljon. A témaválasztásban annak is szerepe volt, hogy az édesanyám a szlovén határ közeléből származik, így mindig is kötődtem a szlávokhoz.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
