Ebből az alapállásból kiemelten fontosnak tartja, hogy a könyvtárhasználat elemei funkcionálisan integrálódjanak az iskola pedagógiai programjába, alaptevékenységébe és rendelkezésre álljanak az ehhez szükséges személyi (képzett könyvtáros, nevelőtestület) és a tárgyi, infrastrukturális feltételek. Ahhoz, hogy a használói tudás képességgé válhasson, a szerző kiemelten fontosnak tartja a nevelőtestület pozitív hozzáállását, egy közös, helyi könyvtár-pedagógiai stratégia kialakítását. Az iskolavezetés felelősségét pedig abban látja, hogy mind a tervezés stádiumában, mind a gyakorlati megvalósulás során létrejöjjön az együttműködés, rendelkezésre álljanak a szükséges feltételek. A stratégiai kérdésekkel foglalkozó tanulmány sorra veszi a könyvtári tevékenységek pedagógiai hozadékait (a tanulókkal való differenciált bánásmód, az egyénhez igazodó tanulásirányítás erősítése, a tanulás, önművelés motiválása stb.) és a könyvtárra alapozott legfontosabb tevékenységtípusokat. Ismerteti a könyvtárhasználati képzés négy fő ismeretkörét, végül a tananyag elsajátításához szükséges órakeretekkel, taneszközökkel, a megszerzett tudás értékelési, ellenőrzési kérdéseivel foglalkozik. Az elméleti bevezetést követi a könyvtárhasználati makro tantervek (Könyvtárhasználat tervezése az iskola makró tantervébe) ismertetése.  Közismert tény, hogy a NAT 1995 – módosításai következtében (2000 - 2003 - 2007) különböző tantervek működnek jelenleg is iskoláinkban. Míg az általános iskola felső évfolyamain a 2001-ben bevezetett Kerettanterv, az alsó évfolyamokon a NAT 2003. alapján átdolgozott helyi tantervek alapján tanulnak a diákok. Valószínűleg ennek a következménye, hogy a szerző által megszerkesztett tantervi változat is sajátos ötvözete a két tantervi koncepciónak. Az általános iskola anyanyelvi programjába illeszkedő könyvtárhasználati elemek a Kerettanterv követelményeit, (Tanulás képesség, könyv- és könyvtárhasználat), a felső évfolyamok informatikába integrálható elemei pedig a NAT 2003. Könyvtári informatika követelményrendszerét követik. Mivel az anyanyelvi nevelés könyvtárhasználati követelményei korántsem változtak meg olyan mértékben, mint az informatikáé, a programja alapján készült tanterv is aktuálisnak tekinthető. A Tervkészítés fejezet utolsó, talán legeredetibb része a Könyvtárhasználat tematikus és spirális tervezése, amelyben a szerző a makró tantervek alsó tagozatos követelményrendszeréhez dolgozott ki tanítási-tanulási programokat (népszerűbb elnevezéssel mikro tanterveket). Bár könyvtárhasználati tematika és útmutató néven illeti a tantervi műfajt, gyakorlatilag – kis eltéréssel) a mikro tanterv főbb elemeit jeleníti meg: téma – ismeretanyag – tevékenység – szemléltetés – kapcsolatok szerkezeti tagolásban. A tananyagtartalom 3 fő témakört ölel fel: 1. A könyvtárak általános rendje 2. Dokumentumismeret 3. Kézikönyv használata A tanterveket két metszetben ábrázolja a szerző: Az egyik változat a témaköröket veszi sorra az évfolyamok szerinti bontásban. Ebben a szerkezetben pontosan kirajzolódik az egyes ismeretkörök spirális építkezése. A másik változatban az egyes évfolyamok metszetében veszi sorra az egyes témakörökből az adott évben elsajátítandó tananyag jellemzőit. Az utóbbi, évfolyamokra meghatározott mikro tantervek 2 változatát mutatja be: az első órakerete a négy évfolyamon 18 óra (4–4–4–6), a másiké 24 óra (5–5–6–8). A két változat nem a tananyag méretében tér el, hanem a könyvtárhasználati műveletek gyakoroltatásának mértékében. (A magasabb óraszám esetében a könyvtári dokumentumokkal, tájékoztató segédletekkel végzett feladatok sokkal nagyobb figyelmet kapnak.) A szerző az anyanyelvi képzés keretébe illesztve - a NAT logikájának megfelelő - használói programot is összeállított.