A szövegek terjedelmével, a mondatok és a szavak hosszúságával kapcsolatos kívánalmakat figyelembe véve elérhető-e, hogy kifejező maradjon a szöveg? Elérhető, és el is kell érnünk. Ha azt akarjuk, hogy a kezdő olvasók adekvát olvasnivalóhoz jussanak, akkor át kell segítenünk őket azon a kritikus időszakon, amiről e cikk elején írtunk. Ezeket a szövegeket folyamatosan javítva többszöri megértésvizsgálatnak vetjük alá. A stílust tekintve vállaljuk az ésszerű kompromisszumokat, lemondva egy-egy szép kifejezésről az olvashatóság érdekében. A rövidség azonban nem lehet a nyelvi igénytelenség forrása. Elengedhetetlen, hogy a szöveg megfeleljen a köznyelv nyelvhelyességi követelményeinek.
E könyvecskék nyelve a nagyobb gyermekek és felnőttek ízlésével, igényeivel mérve kevéssé választékos. Az olvasni alig tudók számára azonban egyes szavak, mondatok ismételt előfordulása már eleve sikert kínál (Tükröm, tükröm, mond meg nekem, ki a legszebb a világon!). Bármennyire kedvelhetik hallgatás során a gyermekek a régies beszédet, kifejezéseket, leírva túl nehéznek bizonyulhat. Ismert, megtanult versek, mondókák olvastatása sikerrel kecsegtet, azonban ismeretlen verset ne adjunk a kezdő olvasók kezébe.
A segédkönyvek nyelvére ugyanaz vonatkozik, mint amit alapkövetelményként támasztunk a tankönyvekkel szemben: a gyermekek életkorának megfelelő aktív szókincsből kell állniuk, nem tartalmazhatnak ismeretlen szót, kifejezést, nehezebb nyelvtani szerkezetet. Közös feldolgozás esetén az iskolában hamar kiderülhet a szóismeret hiánya, egyéni olvasásra ajánlott szövegnél fokozottan figyelnünk kell erre. Otthon esetleg nem áll a gyermek rendelkezésére megfelelő válaszoló. Ha pedig bántó megjegyzést kap a kérdező, akkor lemond a megértés keresésének erről a módjáról. A sértő megjegyzés adódhat abból is, hogy a felnőtt fáradt, vagy nem tud válaszolni, és ezt kompenzálva a gyermeket, vagy a könyvet szidja.
A szövegnehézség megállapítására már régóta készítenek olvashatósági formulákat. Ezek mérik:
-
a betű- és szótagszámot (angolban pl. a 6 betűsnél hosszabb szavak számát),
-
a mondatok számát,
-
a mondatokban szereplő szavak számát.
Van, aki százszavas mintából készít statisztikát. E technikák eredményei általában korrelálnak egymással.
Korlátozott az olvashatósági formulák hatékonysága, hiszen nehéz értékelni:
-
milyen előzetes tapasztalatuk, háttértudásuk van a gyermekeknek,
-
érdekli-e a gyermekeket a téma,
-
hogyan és milyen mértékben illusztrálták a szöveget,
-
figyelembe vették-e a tördelésnél, hogy pl. a jelző és a jelzett szó, a vonzatok, a kifejezések, az igekötős igék lehetőleg egy sorba kerüljenek. A sorok eltérő hosszúsága esetén ritkábban fordul elő sortévesztés.
Korlátozott érvényességük ellenére használják az olvashatósági formulákat, hiszen legalább néhány tényező tekintetében kizárható, hogy túlságosan nehéz szöveget adjunk a gyermekek kezébe.
A nyelvi sajátosságok az olvashatóság meghatározó tényezői. Egyrészt a magyar nyelv fonetikailag könnyebb az angolnál, másrészt a szavak betűszámának átlaga magasabb.
A hosszabb szavak nehézségét magasabb szorzóval kell értékelni. Módszereink között szerepelt:
-
egy-egy epizód rajzoltatása,
-
megbeszélés,
-
kérdésekre ösztönző légkör kialakítása,
-
a megértés ellenőrzése,
-
szabad színezés (megfigyeljük, mely rajzokat részesítik előnyben), stb.
-
A szövegnek az oldalak közötti megosztását az határozza meg, hogy lehetőleg minden oldalon fenntartjuk a befejezetlenség érzését az olvasóban, azt a feszültséget, amelynek oldását csak a következő oldalon várhatja.
A szülők, a tanítók és a gyermekek választását azzal segítjük elő, hogy a kötetek hátoldalán számmal jelezzük a szöveg becsült nehézségét. Ezzel orientáljuk őket, hogy melyik tanulási fázisban érdemes azt a gyermekek kezébe adni.
Az önálló könyvecske azért jobb a gyűjteményes, több mesét tartalmazó kötetnél, mert közeli célképzetet nyújt: már kezdetben egész könyvet el tudnak olvasni. Nem mellékes szempont, hogy ezeket könnyebb kézben tartani, forgatni, mint a súlyos köteteket.
Az Olvass magadnak! sorozat erősíti a gyermekekben a felolvasótól való függetlenség érzését, növeli önbizalmukat, amikor arra igencsak szükségük van.
|