|
VI/1 A tücsök és a hangya - Mese az előrelátásról
2012.06.17. 22:19
 Írta: Aiszóposz
Átdolgozta: Sarah Albee
Fordította: Gordos Judit
Illusztrálta: Dennis Hockermann
Miként lehet a jövőre gondolva napjainkat szorgos munkálkodással tölteni, úgy hogy közben nem felejtjük el élvezni is az életet?
A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette-szépítgette házát, és élelmet halmozott fel, felkészülvén a kemény télre. A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végigmulatta a nyarat.
Eljött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szállás híján a hidegben lelte halálát.
|
|
Aiszóposz: A hangya és a tücsök
Hideg tél volt, és vihar zúdult le az Olümposzról. De a hangya sok gabonát hordott össze még aratás idején, és elraktározta a házában. A tücsök meg egy lyukba bújt, s majd meghalt az éhségtől és a nagy hidegtől sanyargatva. A hangyához könyörgött hát: adjon neki az élelemből, hadd egyen egy kis búzát, s ő is életben maradna. A hangya viszont így szólt hozzá:
"Hát hol voltál a nyáron? Miért nem gyűjtöttél élelmet az aratáskor?"
"Énekeltem és gyönyörködtettem a vándorokat" - felelte a tücsök. A hangya nagy nevetéssel felelte erre:
"Hát akkor télen meg táncolj."
A mese arra tanít bennünket, hogy mi sem való előbbre, mint gondoskodni a betevő falatról, és nem henyélni.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
