A könyv külön előnye, hogy a részletekben gazdag rajzokon túl az oldalak és a témák szereplői magyar nevűek: Szabó bácsi, Feri bácsi, Erzsi néni, aki kenyeret vásárol a péknél, Benedek, aki pónin lovagol. Vilmos bácsi a festőművész, Zoli, aki a parkban gördeszkázik, Berta néni és kutyája, Bitang. A nyolc oldal több területre kalauzolja el olvasóit, melyek mindegyikén rengeteg mesélésre alkalmas témát találni. A falusi életről mindjárt azt, hogy milyenek a lovak a farmon, hogy történik a szalmabála pakolás, miként viszi az anyacica a kölykét, vagy épp, hogy a kiskertben öntözik a répát.   A parkban Berta néni sétáltatja Bitangot, Sára fel szeretne ülni a körhintára, a gyerekek a cukrászdában épp megkapják a süteményüket. A hattyúk úsznak a tóban, a vadkacsák tollászkodnak, valaki épp filmez egy görkorcsolyázót, az idősebbek és a szerelmesek pedig a padokon ücsörögnek.   Látható, ahogy az állatkertben etetik a pingvineket - az egyik elefánt ormányával épp leemelte egy hölgy válltáskáját -, a gyerekek répával kínálják a nyuszikat, egy fiú pávatollal a kezében szalad, a látogatók pedig fotózzák a faágon szendergő mackómamát. Az erdőben sün és rókakölykök, őzgida a mamájával.  Anne Suess gyerekek és szüleik körében egyaránt kedves, aprólékos rajzairól ismert, amik mégsem hatnak zsúfoltnak az oldalakon.