A Budapesti Böngésző már 2 éves kor felett ajánlott mű, amit nézegethet a mama vagy éppen a papa a gyermekével, amikre rácsodálkozhat, az oldalak színes kavalkád mindenképpen elcsábítja a kicsik tekintetét.   A 4-5 feletti gyermekeknek és szüleiknek csodálatos kalandokat kínál Budapesten. A képeken a szemekkel megismert városrészeket felkutatva, sétával és egy kis mókával jó kis kirándulásokat lehet tenni, visszatérni a helyekre és keresni a kismajmokat (vagy egyéb dolgokat). Az apró állatok csak a könyvben láthatók, ott kutathatók, de a leleményes családtagok bármit ki tudnak találni egy igazi felfedezéshez! Az én kisfiam, aki 9 éves, amikor kezébe vette a könyvet, a belemerülés közben és után boldogan fedezte fel az ismert helyeket. Olyan képet is felismert, ahol életében egyszer járt, pár hete a papájával, amikor célirányosan egy helyre mentek a Lehel tér környékén. Felkiáltott, hogy "Itt voltunk a múltkor!, Itt mentünk le az aluljáróba! Itt van valami bevásárlóközpont is. Láttam is." Mire a családfőnk felhúzott szemöldökkel nézett, keresett valami fogódzót, hogy mit láthatott, miközben az utcát kereste rendületlenül. Amikor rápillantottam a képre és megláttam a 14-es villamost rajta, nyugalommal simogattam meg Peti buksiját, hogy mennyire ügyesen megfigyelte a környéket. Hát igen, a fiúnk mindenre emlékszik, ahol járt, amit látott. Legyen akár margitszigeti kirándulás, városligeti móka, vagy akár Duna-parti kószálás. Engem meggyőzött a könyv, a rajzok, mert mi azt is bebizonyítottuk, hogy visszafelé is működik. Felismerhetőek a rajzok, szépek és jó ötletnek tartom ezt a böngészést, kószálást, kutatást, együttlétet. Szívesen fogadnék egy második kötetet is, amelyben egyéb fővárosi fontosságok, nevezetességek találhatók, mint pl. Normafa, Libegő és János-hegy, Citadella közelről, a nagy csúszdás-helyek, Planetárium, egyéb múzeumok. Forrás: andielmenyei.blogspot

Schmal Róza Budapesti böngészője kifejezetten a gyermekek számára készült, s e nemben egyedülálló vállalkozás. Előzményének tekinthető Tom Schamp New Yorkról szóló nagyvárosi böngészője, az Ottó és a város, amely sajátos módon felülnézetben, kiterítve mutatja a város utcáit, így ösztönözve a gyermeket arra, hogy autópályaként használva saját alakjaival is benépesítse a könyvet. Mivel műfajából eredően nélkülözi a szöveges magyarázatot, a látványhoz kapcsolódó járulékos (történeti, topográfiai) információk feltételezik a gyermek előzetes tudását, vagy a vele együtt böngésző felnőtt tevékeny közreműködését. Választott tizenkét színtere csak részben egyezik Budapest szokványos ikonográfiai témáival: bevett színhelyeknek tekinthető a Parlament, az Erzsébet-híd, a Várnegyed és a Hősök tere; a gyerekek saját életteréhez igazított a Margitsziget, az Állatkert valamint a Közlekedési Múzeum bemutatása; ugyanakkor szokatlan olyan nem belvárosi és nem turisztikai célpont beemelése, mint a Lehel tér vagy Kőbánya. Bár rajzai arányaiban, épületeiben igazodnak a város reális topográfiájához, látképeit varázslatos, mesebeli momentumokkal lényegíti át a rajzoló. Képei szerint Budapestnek több valóságrétege van, sajátos arculata a látvány primér felszíne alatt, föld alatti üregeiben, titkos járataiban rajzolódik ki. Jellemző példája ennek a több rétegűségnek, valóság és fikció összemosásának nyitóképe, ahol a Duna két partján elterülő városrészt szokatlan módon úgy ábrázolja, hogy a Duna medrében heverő tárgyak is megjelennek. A város évezredes története ezekből bontakozik ki, egy római kori amfóra, hajóroncs, középkori kard, páncél, világháborús tank és bomba utal a város olykor dicsőséges, máskor vérzivataros múltjára. Mindemellett a böngésző műfajának megfelelően apró történések sora köti le a néző figyelmét, egy részük hétköznapi esemény, más részük kalandos vagy szürreális történés, mint a háztetőkön settenkedő rabló vagy a Dunán evező piros sapkás manó. Bizonyos narratív szálakat a rajzoló végig vezet látképein, így az afrikai küldöttség, az elszabadult majmok vagy a rabló történetét. Képein a város folyamatos történések és kalandok színtere, olyan hely, ahol valóság és varázslat találkozik, ami egyszerre ad otthont hajléktannak és varázsmanónak, ahol bármikor átbillenhet a reális a szürreálisba, ahol a dolgoknak mindig van újabb rétege és nézete, akár a Budavári barlangrendszernek. Révész Emese művészettörténész