Hamar lefogadták. Csináltak egy nagy fogadást ketten. Mikor kész volt a fogadás, akkor azt kérdi a nyúl a sündisznótól: - Na, mikor futunk? Azt mondja a sündisznó:   - Holnap reggel, mikor a nyolcórás vonat megy.   Azt mondja a nyúl:   - Miért nem most?   - Azért, mert haza kell mennem, hogy egyek. Holnap reggel nyolc órakor ebbe a pontos helybe legyünk mind a ketten.   Na, a sündisznó hazament. Otthon a felesége várta az étellel. Miután megvacsoráztak, hát elmesélte a feleségének, ami történt.   - Ni te, én fogadtam a nyúllal, hogy én jobban tudok futni, mint ő.   Azt mondja a felesége neki:   - Ne szamárkodj, hát hogy tudnál te jobban futni, mint a nyúl?   - Hagyd csak el te, majd kiokoskodjuk!   Másnap reggel felkeltek, megreggeliztek, s kimentek a mezőre. De nem arra a föld végére mentek, ahol kellett hogy találkozzanak a nyúllal, hanem a másik végére; ott a feleségét a sündisznó beállította az egyik barázdába. Azt mondta neki:   - Amikor a nyúl a másik barázdán ideér, akkor te jó előre kiálts "Én már itt vagyok!"   Akkor a sündisznó elment a földnek a másik végére, s találkozott a nyúllal.   - Szervusz, nyúl koma! - Szervusz, sündisznó koma! - Eljöttél? - Eljöttem! - Na, hát futunk? - Futunk. - Na de hogy futunk, hogy jobb legyen? - kérdezte a mezeinyúl.   Azt mondta a sündisznó: - Én futok az egyik barázdában s te a másikban, hogy ne akadályozza egyik a másikat a futásban.   - Helyes, jól van.   A nyúl megállott az egyik barázdában, a sündisznó a másikban. Akkor a sündisznó azt mondta a nyúlnak:   - Én számolok egy-kettő-hármat, s mikor a hármat mondom, elrugaszkodom. S a sündisznó olvasott:   - Egy, kettő, három.   Akkor mind a ketten nekirugaszkodtak, de a sündisznó csak kettőt ugrott, s lebújt a barázdába (mutatja). De a másik sündisznó ott volt a másik végében a földnek, s mikor a nyúl odaérkezett, akkor rákiáltott:   - Én már itt vagyok!   Akkor azt mondja a nyúl: - Nem volt jól, még egyszer futunk!   Akkor visszafordultak, s kezdtek visszafele futni, de az a sündisznó is csak kettőt ugrott, s lebújt. A nyúl tőle telhetőleg futott, úgy, hogy annál jobban még nem futott soha. Mikor a föld végéhez érkezett, a másik sündisznó azt kiáltja:   - Én már itt vagyok! - Nincs jól, még egyszer futunk!   Visszafele is megfutamodtak. A sündisznó lebújt, a nyúl pedig futott tőle telhetőleg. Mikor érkezett a másik végére a földnek, a másik sündisznó szintén kiáltja:   - Én már itt vagyok! - Nincs jól - mondja a nyúl -, még egyszer futunk, negyedszer.   Na de a nagy futásban megreszketősült a nyúl lába, és a föld közepénél elesett, nem bírt továbbmenni. A sündisznók pedig lekacagták a nyulat, övék volt a nyereség. Hazamentek nagy kacagva, s máig is élnek, ha meg nem haltak.