Jansson Múminok birodalma
Kirsi Rantala 2017.09.18. 10:36
A Svédországban született Mumintrollok a skandináv mitológiában egy, az óriásokhoz hasonló ijesztő fajként származtathatóak, de kis méretük, fehér, kerek, és barátságos külsejük miatt senki sem egy gonosz figurára asszociál – a leginkább vízilovakra hasonló – lények láttán.
A Múminok birodalma a mesés Múmin-völgy, ahol a rokonaikkal és barátiakkal élnek kölcsönös harmóniában. Tove Jansson, a finnországi svéd anyanyelvű író és illusztrátor filozófiája szerint:
“Múmin-völgyben megértéssel viseltetnek a másság, a más életformát élők iránt, a szereplők az emberi természet gyengeségeit is megjelenítik”.
A történetek központi szerepelői Múmin papa (Muminpappan), Múmin mama (Muminmamman) és a kis Múmin (Mumintrollet) kalauzolnak el minket a békesség és szeretet birodalmába, ahol Mafli (Sniff), Bájocska (Snorkfröken), Vándor (Snusmumriken), Pöttöm (Lilla My), Fürkész (Snorken) is gondoskodik a felhőtlen lét buktatóinak kialakításáról. (Hering András)
|
A múminok (svédül Mumintroll) a központi szereplői egy könyvsorozatnak és képregényeknek, melyet eredetileg a svéd anyanyelvű finn író és illusztrátor, Tove Jansson (1914.08.09 - 2001.06.27.) jelentetett meg svédül Finnországban.
A múminok egy troll (a skandináv mitológiában egy óriásokhoz hasonló ijesztő faj, de azoknál gyakran kisebb méretűek) család tagjai, fehérek és kerekdedek, nagy orral, amely a vízilovakhoz hasonlóvá teszi őket.
A gondtalan és kalandvágyó család a Múmin-völgyben él, habár korábban az ideiglenes lakóhelyük között szerepelt világítótorony és színház is. Számos kalandban vesznek részt barátaikkal.
A múmin-történetekben több furcsa és különös alakú szereplő található, néhányan rokonságban állnak egymással. Múmin-völgyben megértéssel viseltetnek a másság, a más életformát élők iránt, a szereplők az emberi természet gyengeségeit is megjelenítik. A központi család tagjai Múmin papa (Muumipappa), Múmin mama (Muumimamma), Múmin (Muumipeikko) és Bájocska (Niiskuneiti). Egyéb szereplők: Mafli (Nipsu), Vándor (Nuuskamuikunen), Pöttöm (Pikku My), Böngész bácsi (Hemuli).
Tove Jansson múmintörténetei nem konkrét állatmesék – sokkal mélyebb értelműek. Tulajdonképpen a múminok titka abban rejlik, hogy minden korosztály a maga módján olvassa őket – ugyanúgy megszólítanak bennünket felnőtteket, mint a legkisebb gyermekeket.
A múminok bohémok – természet közeli életet élnek családjuk és barátaik körében. Múminmama szeretetreméltó, mindig megértő anya, aki a konyhában szorgoskodik a nagymama receptjei közepette. Múminpapa viszont író – őszintén szólva elég átlagos –, aki a gyerekek és barátaik kópéságai elől munkájához menekül. Emlékiratait írja, ami – legalábbis eddig – még nem készült el, csupán részleteit ismerhetjük.
A Múminvölgyben megértéssel viseltetnek a másság, a más életformát élők iránt. A Tove Jansson által teremtett világ különlegessége azonban elsősorban abban van, hogy a szereplők az emberi természet gyenge oldalait is képviselik. Így a gyerekek nagyon hamar észreveszik, mennyire fösvény Mafli, aki néhány fillérért eladná vagy feladná legjobb barátait is. Ennek ellenére lelke legmélyén jó és hibái ellenére is szeretetreméltó. Büdöske szintén nagy kópé, néha igazi csibész – gondolhatják, hogy a gyerekek egyik kedvence! Én Kószlászbóklászt szeretem leginkább, a bölcs és nyugodt gondolkodót, akinek néha sok már a Múminvölgy társasági élete és hétköznapi pezsgése. Lelki békéje megőrzéséhez néha-néha magányra és szabadságra van szüksége.
Kirsi Rantala
|
|