1. Képek A képeskönyvek világát imádják a gyerekek. Miért kéne ezt a szimpátiát méltatlannak gondolni, ha már konkrét olvasásról van szó? Egy izgalmas vizuális világot bemutató könyv gyorsan elnyeri a gyerekek pozitív hozzáállást a továbbiakhoz. Ráadásul van még egy fontos szempont. Ha felolvasol a gyereknek, lehet, hogy nincs szükség képekre, mert a fantáziája egyből megelevenedik a hallottak szerint. Viszont, ha ő olvas, az még nem azt jelenti, hogy egyből érti és absztrahálja az olvasottakat. A szöveg megértése egy lassabb folyamat, ami sok gyakorlást igényel. A gyakorlást pedig úgy a legkönnyebb ösztönözni, ha az olvasott szöveget segítenek megérteni az illusztrációk.    2. Kötés Nagyon fontos, hogy az első könyv küllemre is könyv legyen, bármilyen kevés is a szöveg benne. Így a gyerekek büszkén újságolják majd, hogy elolvastak egy igazi könyvet teljesen egyedül! A Most én olvasok!-sorozat minden kötete kemény borítós igazi könyv, amiket ha felraksz a polcra, egyből egy kis könyvtárad lesz.    3. Betűméret A megfelelő szedés is fontos, hogy az olvasás ne legyen nagyon terhelő és kimerítő a kezdőknek. A megfelelő betűtípus és tördelés és erősen befolyásolja a sikert. Figyelned kell arra, hogy ne legyen sok elválasztás, és ne legyen túl cirádás a szedés!   4. A betűk Bizony, nem árt, amikor beleolvasol, ha alaposabban szemügyre veszed a betűkészletet. Ne legyenek benne kétjegyű mássalhangzók az elején és az a jó, ha fokozatosan jelennek meg a szövegben! A Most én olvasok!-sorozatot Knézics Anikó, a Tanítók Egyesületének elnöke lektorálta, aki a türelem és fokozatosság híve, célja nem a betűk ledarálása, hanem az olvasás élményének bevárása. így garantált, hogy a szöveg a sorozatban a megfelelő tempóban nehezedik, elérve ezzel, hogy a gyerekek sikerélménnyel végezzék ki a köteteket.  5. A szavak Szintén fokozatosságra van szükség a szókészlet tekintetében. Ne legyenek mindjárt a könyv elején túl hosszú, vagy idegen szavak. Persze érdemes tágítani a szókészletet: később, amikor már a gyakorlat megvan annyira a gyerekekben, hogy az érdeklődésüket fenn kelljen tartani újabb izgalmas ismeretekkel. Addig bőven elég nagy feladat nekik, ha kibetűzik a szavakat, és ha sikerül nekik, nem árt, ha ismerik is.  6. Mondatok   Nem meglepő, hogy a mondatok esetében is fokozatosságra van szükség. Bármilyen bénának is tűnik először, tök szuper, ha tőmondatokból áll egy kezdő olvasós könyv. Később, fokozatosan lehet bonyolítani a szerkezetet, minél hosszabb egy gondolategység, annál inkább kimeríti a gyerekeket az olvasás.  7. Történet A kaland és az izgalom szerencsére nem a bonyolult nyelvezeten, vagy a választékos szókincsen alapul. Iszonyat jó történeteket lehet elmesélni egész egyszerűen is. (Sőt, így talán még nehezebb is.) Még szerencse, hiszen a sztori amúgy nagyon fontos a kisiskolásoknak. Hallás után, vagy akár a képernyő előtt már hozzászoktak a dinamikus történetekhez, és az izgalmi faktort valamilyen szempontból itt meg kell ütni egy jó gyerekkönyvnek. A Most én olvasok-sorozat tele van olyan fordulatokkal, ami fenntartja a gyerekek figyelmét. Szerzőknek olyan népszerű írókat kér fel a kiadó, akik már bizonyítottak abban, hogy könnyen megértik a gyerek olvasókat. A Tökmagok tele van kalanddal és varázslattal, ahogy Berg Judittól már megszokhattuk, az Amíg olvasunk Gévai Csilla nagy sikerű Amíg utazunk-sorozatának a folytatása, Finy Perta egy igazi átváltozós varázsmesét álmodott meg a Milu-sorozatával és Igaz Dóra, a Nyár, nagyi, net szerzője pedig mindig érzékenyen rezonál a gyerekek kedvenc időtöltésére, vágyaira és élethelyzeteire.  8. Karakterek   A kisiskolások még alapvetően játszva tanulnak. Ha hallanak egy mesét, akkor egyből az azonosulási pontot keresik az egyik szereplőben, majd, ha véget ért a mese, tényleg belebújnak a kedvenc hősük bőrébe, és kezdődik a szerepjáték. Ez egy nagyon fontos szakasza a mentális fejlődésüknek, és, ha egy könyvben találnak egy karaktert, aki hasonló problémákkal küzd, hasonló érdeklődési körrel rendelkezik, vagy csak egyszerűen hasonlóan néz ki (igen, sokszor ez is elég), akkor általában már nyert ügyed van. 9. Humor A gyerekeknek alapvetően sokkal jobb a humora, mint a felnőtteknek. Persze itt nem a kifinomultságot értem, hanem azt, hogy sokkal többször reagálnak viccel és játékkal egy helyzetre. Ha a szórakozottságot sikerül jól megütnie egy gyerekkönyvnek, akkor a kezdő olvasók azt érezhetik, hogy cinkosai a könyvnek, ami tele van olyan heccekkel, amire a felnőttek csak felvonják a szemöldökük, a gyerekek viszont úgy érzik, végre itt egy hang, ami érti, milyen is egy felszabadult kisiskolás.    A fenti könyvrészlet Gévai Csilla Amíg olvasunk című könyvéből van. 10. A varázslat   Bár már sokan megpróbálták, nehéz megmondani, hogy mitől lesz egy könyv jó, vagy rossz. A varázslat itt nem azt jelenti, hogy tündérek és boszorkányok nélkül mit sem ér a történet, hanem azt, hogy olvasás közben olyan érzésed támad, mintha egy titkos ajtón nyitottál volna be, ami egy egész más univerzumot rejtegetett előtted. Ha ez a tapasztalat megvan, a gyereked soha nem fogja abbahagyni az olvasás, hozza magával a könyvet, reggelihez ebédhez és vacsihoz is, sőt, könyöröghetsz neki, hogy aludnia is kéne esténként. Hogyan veszed észre a varászlatot a könyvben? Ehhez bizony bele kell olvasnod! Ha jól megy már a betűzés, akkor játsszatok is a szavakkal! A Tökmagok-sorozat ihlette Betűző kártyajáték négy szuper betűkirakóval szeretteti meg a szavak világát. Sikere abban rejlik, hogy a négy játék négy szinten, fokozatosan nehezíti a feladatokat, miközben szükség van kreativitásra, játékosságra és humorra is. Aki elkezdte olvasni a könyveket, az egész biztos, hogy fejleszteni akarja majd a tudását egy kártyaparti keretében!