Szerkesztette: Tóth Emese Írta: Theodor Strom, E. T. A. Hoffmann, Oscar Wilde, O. Henry, E. Nesbit, Rudyard Kipling Illusztrálta: Lisbeth Zwerger Kiadó: Naphegy, 2017 Oldalszám: 160 Hat híres író tanulságos, meseszép története olvasható a gyönyörű mesekönyvben, méghozzá új fordításban. Theodor Storm, Rudyard Kipling, Oscar Wilde, E. T. A. Hoffmann, O. Henry és Edith Nesbit történetét Nádori Lídia, Elekes Dóra, Varró Köz András és Greskovits Endre ültette át most magyar nyelvre, hogy Lisbeth Zwerger különleges, színes illusztrációinak kíséretében elvarázsolják napjaink gyermekeit.   Emberek, állatok és különféle képzeletbeli lények, sárkányok, dzsinnek, szellemek a szereplői ezeknek a meséknek. Az egyikben Makranc, a pöttöm fiúcska különleges utazásra indul éjjel a jóságos Hold kíséretében, bejárják a világot, majd az égboltot, ám telhetetlen kis főhősünk szemtelenségét végül megelégeli a Hold és a Nap is…

 

A csodaszép kötet lapjain megelevenedik még a kedves Diótörő és az egérkirály meséje, valamint a canterville-i vadászkastély kísértetének és lakhelye új gazdáinak, a szerinte módfelett faragatlan amerikai családnak a párviadala, amely jelentősen megtépázza az ősi angol szellem idegzetét. Olvashatunk még a szegény, fiatal házaspár karácsonyi ajándékáról, mely az igaz szeretet ékes bizonyítéka, és arról, hogyan mentették meg Angliát a gyerekek a sárkányoktól. Kipling történetéből pedig még azt is megtudhatjuk, hogyan lett a tevének púpja. A világ keletkezésének idején ugyanis a teve igencsak lusta volt, nem volt hajlandó dolgozni, míg mások már három napja munkálkodtak, ezért aztán Minden Sivatagok Dzsinnje púpot növesztett a hátára. A színvonalas kiadvány kisebb és nagyobb gyerekek számára is kínál olvasnivalót, talán csak Oscar Wilde szellemes, remek stílusú, fanyar humorú, szórakoztató és egyben filozofikus réteggel is bíró írása illik kevésbé a kötetbe, mivel inkább felnőttek és kamaszok számára érthető, már csak a szóhasználata okán is.   Csodadolgok földön és égen, levegőben és szárazföldön, valóságban és álomvilágban – csak a gyerekek fantáziája tükrözheti vissza mindazt a csodát, amit a szépirodalom mesterei az olvasók elé tárnak. A hat világhírű író újrafordított művében az emberek és az állatok világának számtalan csodálatos pillanata elevenedik meg.   A gyűjtemény tartalma:     Theodor Storm: A kis Makranc (ford.: Nádori Lídia), E. T. A. Hoffmann: Diótörő (ford.: Nádori Lídia), Oscar Wilde: Canterville kísértete (ford.: Elekes Dóra), Oscar Wilde: Háromkirályok ajándéka (ford.: Varró Köz András), Edith Nesbit: A haza megmentői (ford.: Greskovits Endre), Rudyard Kipling: Hogyan lett púpos a teve (ford.: Greskovits Endre)     Lisbeth Zwerger a kortárs osztrák meseillusztráció élő klasszikusa. Számos szakmai díja közül a legrangosabb az 1990-ben elnyert Hans Christian Andersen-díj, amellyel egész illusztrátori életművét jutalmazták. A bécsi születésű alkotó a bécsi Képzőművészeti Akadémia elvégzése után meseillusztrálásra specializálódott. Akvarelljeinek egyéni hangulatú, kifinomult világa már első kötetében, E.T.A. Hoffman Das fremde Kind címmel, 1977-ben megjelent rajzait is jellemezte. Az akvarell mellett később is következetesen kitartott. Számos meseillusztrációja között kiemelkednek a Grimm testvérek, Andersen, Lewis Caroll, Wilhelm Hauff, Oscar Wilde és Clemens Brentano meséihez készült művei. Kifinomult rajzai a századforduló klasszikus, szecessziós grafikai hagyományát idézik meg, az akvarell áttetsző tónusait drámai eszközként használja, amellyel csendet, várakozást vagy magányt egyszerre tud kifejezni. Egyedi szépségű rajzi világát a Naphegy kiadó jóvoltából immár a magyar közönség is megismerheti. A Csodadolgok címen megjelent mese válogatásban Theodor Storm, E.T.A Hoffmann, Oscar Wilde, O. Henry, Edith Nesbith és Ruyard Kipling történeteit keltik életre Lisbeth Zwerger varázslatos hangulatú illusztrációi. A kis Makranc - részlet „Ekkor lentről, a horizont aljáról kerek, rózsás arc nézett föl rá. A kis Makranc azt hitte, újra fölkelt a Hold. – Világíts, vén Hold, világíts! – kiabálta újra, felfújta az arcát, és vitorlását egyenesen a rózsás, kerek arc felé irányította. Csakhogy az nem a Hold orcája volt, hanem a Napé, aki éppen akkor kelt ki a tenger habjaiból. – Fiam – szólt a nap, és izzó szemével egyenesen a kis Makranc szemébe nézett –, mit keresel itt az égbolton, ahol én vagyok a király? Azzal fogta a kis Makrancot, és se szó, se beszéd, bedobta a tengerbe. Ott aztán úszhatott, vitorlázhatott, ha bírt. És azután?”   E.T.A. Hoffmann Diótörő - részlet „Óra, óra, falióra, üss halkan! Egérkirály megharagszik, kényes füle van…   – Na de Drosselmeier úr – szólt rá a keresztapára Marie édesanyja fejcsóválva. Drosselmeier úr erre gyorsan leült Marie ágya szélére, és így suttogott tovább: – Szívem szerint az egérkirály mind a tizennégy szemét kivájtam volna a csőrömmel, csak sajnos nem állt módomban. De hogy kárpótoljalak valamivel: nézd csak, mit hoztam! - És előhúzta Diótörőt. A derék vitéznek megjavította a törött állkapcsát, és a foghíjak helyére is szép új fogakat helyezett. Marie ujjongott, a keresztapa mosolygott. – Nem valami jóképű fickó, belátom – mondta –, de ha akarod, elmesélem neked, miért néz ki így. Vagy már ismered Pirlipát királykisasszony történetét? – Nem! Meséld el, Drosselmeier keresztapa! – kiabált Marie. Ezt meghallotta a szomszéd szobában Fritz, és beszaladt, mert ő is hallani akarta a mesét."     Illusztráció: Lisbeth Zwerger (forrás: http://www.silvershoesandrabbitholes.com/2015/12/the-nutcracker-lisbeth-zwerger.html)