Brumi, mint detektív
2017.09.20. 20:01
Írta: Bodó Béla
Illusztrálta: Quirin Ágnes, Pálfi Zsolt
Kiadó: Holnap, 2015
Oldalszám: 116
„A méz nagyon ízlik. Ha jók lesztek, ti is kaptok belőle. Megfogadtam, hogy többé nem leszek torkos” – így fogadkozik Brumi, a kis mackó nem is egyszer.
A közismert és népszerű Brumi, a gyerekek barátja ezúttal ismét új oldaláról mutatkozik be. A buksi fejű mackógyerek barátaival: Dagival, Panasz Mukival, aki már régen Rendes Muki, mert sohasem nyafizik, valamint Jócsonttal együtt, aki hosszú időn át Rosszcsont volt, de megjavult – detektívnek csapott fel, és nagy lelkesedéssel és izgalommal nyomozni kezd.
Hogy mit nyomoznak és milyen sikerrel? Ez a legszigorúbban titkos!
A kezdő olvasóknak való kedves, vidám mackótörténeteket Szávay Edith rajzai szerencsésen egészítik ki.
|
Bodó Béla kedvelt gyermekregényeinek hőse, Brumi, a kismedve a téli szünetben titokzatos, névtelen levelet kap, amely egy bizonyos, éléskamrában történt szörnyűségre figyelmezteti.
Brumi összehívja barátait: Dagit, akinek mindig az evésen jár az esze, Panasz Mukit, aki nevével ellentétben már régóta rendes Muki, hiszen nem nyafog már mindig, valamint Jócsontot, aki hosszú időn át Rosszcsont volt, de a történet idején már rendes kis medvebocs.
A kis csapat tagjai elhatározzák, hogy fényt derítenek a titokra. A Brumi által kezdeményezett nyomozás sok kalanddal, tréfával, játékkal és némi veszekedéssel és természetesen nem kevés izgalommal is jár.
Már-már holtpontra jut a nyomozás, amikor váratlan fordulat következik be: Jócsont bevallja, hogy ő írta a névtelen levelet, a szörnyűség pedig az, hogy eltörött a kamrában a polc és tíz üveg méz törött össze.
A macik persze sajnálták az odaveszett finomságot, de azért annyira nem, hogy megharagudjanak barátjukra, Jócsontra.
|
|