A hoppik eldugott kis völgyében minden nap ünnep. Rengeteg nemzetiség él együtt, mindig sürögnek-forognak, faragnak-festenek, mert az ő feladatuk arról gondoskodni, hogy a világ különböző tájain minden fontos esemény jól alakuljon.   Természetesen rendre történik valami, ami izgalmassá teszi a mindennapjaikat.   Május utolsó vasárnapja gyereknap, amikor egy hoppi sem dolgozik, hanem mindenki a vidámparkban szórakozik, és finom fagylaltot falatoznak. Mégis van egy valaki, aki soha nem ünnepel, a vidámpark kezelője, Hopphopi, aki nagyon szomorú is emiatt. Mikor ezt a többiek észreveszik, egy napra végre Doki és Pötyi átveszik a helyét, és ő is boldogan mulatozhat a többiekkel. A második részben az okozza az izgalmakat, hogy a szülinapi ajándékokat szállító vonatnak sikerül-e célba érnie a gyerekekhez, mivel az alagutat, amin áthalad, egy hatalmas kőrengeteg torlaszolja el. Az utolsó részben beköszönt a tél, elérkezik a karácsony. Toppi feladata, hogy találjon egy gyönyörű karácsonyfát, ami körül a hoppik eltölthetik az ünnepet. Ezt sikeresen véghez is viszi, megleli az erdő legnagyobb és legszebb fáját, amit mindenki körbeül, és vidáman ünnepelnek, mindenki a maga szokása szerint. A Gimesi Dóra által írt és Rófusz Ferenc illusztrációival kísért mesekönyv a hoppik történetein keresztül mutatja meg a gyerekek számára, hogy – a hoppikhoz hasonlóan – az emberek is lehetnek különbözőek, a szeretet mégis mindig összehozza őket. HOPPI MESÉK WEBLAPJA>