Grace és Tippi. Két szív, két élet, egy test. Grace és Tippi ikrek. Csípőjüknél összenőtt sziámi ikrek - ugyanolyan természetes, egészséges álmokkal, vágyakkal, mint bármelyik tini. Életre szóló döntést kell hozniuk egy olyan kérdésben, amiben nincs jó döntés... Gyönyörű történet összetartozásról, kamaszkorról, szerelemről, családi viszályokról, - sodró lendületű szabadvers-folyam Szabó T. Anna tolmácsolásában. Sarah Crossan könyve megjelenése óta sorra nyeri az irodalmi díjakat, elnyerte az Egyesült Királyság legrangosabb elismerését is, a CILIP Carnegie Medalt. Az íróról: Sarah Crossan Írországban született. Filozófiát, irodalmat és kreatív írást tanult a Cambridge Egyetemen. Az Egy az ötödik könyve. A könyv irodalmi díjai: CILIP Carnegie Medal CLiPPA Irodalmi és Költészeti díj, irodalmi és költészeti kategóriában is Legjobb Ifjúsági Könyv díja CBI Év Könyve díj Részlet: „Picasso Sárkány ezernyi puzzle-t terít szét a konyhaasztalon. A dobozt díszítő kép szerint ebből a színes kupacból egyszer majd egy Picasso-kép válik, a címe: – Barátság – összevissza végtagokból és vonalakból áll, erős sárga, barna, kék színekből. – Szeretem Picassót – lelkesedem. – A lényeget festi, nem csak azt, ami látható.”   EGY testben két lélek „Empátiával, kutatómunkával és a képzelet erejével megalkotott hús-vér sziámi ikrek – ez a könyv felszámolja az előítéleteket, és könnyet fakaszt az olvasó szeméből.” – SUNDAY TIMES    „Akinek van modora,/ az „egybenőtt ikreknek” nevez minket,/ bár mást is mondanak ránk:/ torzszülött, szörny,/ mutáns, nyomorék,/ sőt, egyszer azt is, hogy kétfejű démon,/ de ettől annyit sírtam,/ hogy egy hétig vörös volt a szemem.” (Sarah Crossan: EGY) Két iker, egy test. A nevük Grace és Tippi. Nem kettő, nem is egy, nem „én” vagy „te” – hanem egyszerűen „mi”. Oszthatatlan többes szám. A csípőjüknél összenőve jöttek a világra. Mankóval járnak, szinte minden mozdulatot előre megterveznek. 16 évesek, és máris rengeteg kihívással küzdenek az életben − az iskolába való beilleszkedéssel, egészségügyi gondokkal, családjuk anyagi helyzetével. Dönteniük kell saját sorsukról. És még többről – a „másik” sorsáról. De mi van akkor, ha az ember nem hozhat jó döntést? Róluk szól SARAH CROSSAN fiatalos lendületű, megrendítő EGY című regénye, melyet 2017 júniusától SZABÓ T. ANNA fordításában olvashattok.   A Betűtészta ajánlója: Sarah Crossan könyve csupa kettősség: Nehéz téma, tele fiatalos életérzésekkel…, megoldhatatlan konfliktus, tizenéves olvasók nyelvén megírva…, vaskos könyvbe illő sztori, könnyed prózaversbe öntve...,  szomorú történet, tele életigenléssel és iróniával…, minden ízében valóságos kamaszregény, mely magával ragadja az olvasó képzeletét – és mindez egy olyan elbeszélő szavaival bemutatva, aki lényegében egy testben él saját ikertestvérével. Az ifjúsági regény nem könnyített pálya. Mindent bele kell írni, amit a téma megkíván.  Sarah Crossan EGY című regénye bizonyíték erre, ugyanis az írországi születésű író semmit nem kozmetikázott hősein, és alapos kutatómunkával térképezte fel a témába vágó szakirodalmat is. „Nagyon fájdalmas volt a regénnyel kapcsolatos háttérmunka. Órákat töltöttem könnyes szemmel, amikor filmen vagy könyvben találkoztam gyermeküket elvesztő szülőkkel vagy testvérüket elvesztő ikrekkel. Mégis: óriási megtiszteltetés volt, hogy megírhattam ezt a regényt.” – írja az EGY utószavában. Crossan arra vállalkozott, hogy egy fiktív történeten keresztül közelebb hozza az olvasóhoz a sziámi-lét ijesztően távoli állapotát, és belülről mutassa be az ikrek világát az elbeszélő, Grace szemszögén keresztül. Grace-t és Tippit születési rendellenességük teljesen elszigeteli a külvilágtól. Egyedül családtagjaikkal képesek rendesen kommunikálni, illetve egyedül a családtagok látszanak nyitottnak az ő problémáikra. Költséges orvosi kezelésekre járnak, drága iskolába, apjuk pedig munkanélkülisége miatt alkoholproblémákkal küzd. Ám az életükben egy napon boldog áttörés következik be: barátokat szereznek az új iskolában (Jon és Yasmeen személyében), és Grace-re a szerelem is rátalál.   A happy end azonban elmarad, a sziámi ikrek ugyanis súlyos betegséggel küzdenek, családjuk pedig az anyagi csőd szélére sodródik. Csak egymásra támaszkodhatnak, és egy erejüket meghaladó, addigi nézeteikkel ellenkező döntést kell meghozniuk. A sok-sok nehézség azonban nem nyomja rá teljes mértékben a bélyegét a könyv hangulatára és üzenetére. Grace soraiban ugyanis sok-sok feloldást találunk a problémákra, és a szövegben nem kerül túlsúlyba a szánakozó, tragikus hangvétel: megismerjük és megérthetjük azokat a túlélési stratégiákat, melyek éppen a sajnálat/önsajnálat formáit kerülik el, és melyekhez nélkülözhetetlen az irónia és a humor. „– Elfogyott a tej – közli Nagyi. […] – Hát hozzál! – szólal meg Tippi. Nagyi hunyorítva oldalba böki Tippit: – Tudjátok, hogy fáj a derekam – panaszolja, és én hangosan felnevetek; Nagyi az egyetlen a világon, aki ki meri játszani ellenünk a rokikártyát.” Tipikus olvasói kérdés (melyet felnőtt olvasóként is felteszünk!), hogy Grace és Tippi élhet-e valaha normális életet, és ha igen, ennek mi a feltétele. Azaz, hogy a mesélő vajon átugorja-e egy ponton azt a biológiai szakadékot, ami az ikerpár és más emberek között tátong, lesz-e egy olyan csavar a történetben, ami a boldogság irányába mozdítja el hőseinket. Ez a boldogság az egészséges élet lenne, ami legtöbbünknek magától értetődő. Az elbeszélő azonban előrébb jár az olvasónál, és – fiatalsága ellenére – tisztábban látja bárkinél saját jövőjüket: „A normalitás: az maga a Szent Grál,/ amit csak az tud értékelni,/ aki nem átlagos.” Egyetlen példaképük a 19. századi Chang és Eng („Jobb” és „Bal”) lehetne, akik mellkasuknál összenőve jöttek a világra, és egész életüket így élték le. „Azt kérdezem magamtól:/ miért ne lehetnénk/ olyanok,/ olyan egyek,/ mint ez a két/ sziámi iker?” Mert miről is vált híressé Chang és Eng? Általuk honosodott meg a köznyelvben a „sziámi iker” elnevezés, bejárták az egész világot, és rengeteg célt elértek az életben – például családot is alapíthattak. Azonban mindezért nagy árat fizettek: felvállalták a publikum előtt önmagukat, mint látványosságot, a természet kegyetlen „csodáját”. A világhírű sziámi ikrek története sokáig nemcsak legenda Grace-nek és Tippinek, hanem egy rossz példa is – a lányok ugyanis úgy döntöttek, hogy velük ellentétben nem kürtölik világgá tragédiájukat. Azonban egy nap úgy alakul az életük, hogy minden addigi stratégiájukat fel kell adniuk, és be kell engedniük egy filmes stábot saját otthonukba, hogy családjuk anyagi helyzetén javíthassanak. Ám nem sejtik, hogy a nehézségek sora ezzel még nem zárult le… Nem lehet véletlen, hogy az Egyet sokan John Green Csillagainkban a hiba című ifjúsági bestselleréhez hasonlítják. Sarah Crossan témaválasztása az átlagember számára felkavaró, az olvasó mégsem fordítja el a fejét. Mi több, a Grace által bemutatott képek vonzzák, rabul ejtik a tekintetét, beszippantják a sziámi-lét világába. Nem tudni, hogy az írónőt pontosan mi vezette el hőseihez, ám irodalmi rangra törő alkotás lett a végeredmény. Egyetlen, fontos titkát olvasóként is megfejthetjük: elbeszélője, Grace hiteles tinédzsernek lett megalkotva. Az EGY ezért élvezetes ifjúsági könyv – olvasni tanít, mi több, élvezni tanítja az olvasást, legyen az olvasó gyors, lassú, sorok között ugráló vagy éppen töprengő. A Grace által használt nyelv igazi tizenévesre vall, minden hangulatváltozásával, érzékenységével és komoly tartásával megérinti olvasóit.  Hétköznapisága és a prózaversforma spontán gondolatritmusa közel áll a fiatalok szívéhez, és a szöveg bő 400 oldalon át tartó sodrásában az ember úgy érzi, hogy az ikrek szűk baráti körének tagjává vált.   Díjak, elismerések: CILIP Carnegie Medal 2016 YA Book Prize 2016 CLPE Poetry Award CLIPPA 2016 CBI Book of the Year Award 2016 CBI Children’s Choice Award 2016 Redbridge Teenage Book Award 2016 Cheshire Schoools Book Award 2016 Sheffield Children’s Book Award ‘Best YA Novel’ 2016 Shortlisted: JugendLiteraturPrize 2016 – (Kritikai és közönségdíj kategóriában jelölve - eredményhirdetés: 2017.október)