Csak szúrópróbaszerűen próbáltam a szerző által megszerkesztett könyvtárhasználati tematikát e tanmenetekkel tükröztetni.    Az Apáczai Kiadó égisze alatt készült, 3. évfolyamos anyanyelvi tanmenet három óra keretében foglalkozik könyvtárhasználati témával: a 10. órán Móra 100. könyv című elbeszélése kapcsán a könyvtári ismeretek célfeladattal, a 60. órán Ismerkedés a katalógusrendszerekkel. Ismeretszerzés történelmi tárgyú könyvekkel és a 101. órán Katalógusok közt (nem katalógusokban) való tájékozódás. Nyári olvasmányok válogatása. Kissé jobb a helyzet a 4. évfolyamon, ahol 6 könyvtári tanórát jelöl meg a tanmenet: a 99. óra foglalkozik a magyar Nobel-díjasok kutatása kapcsán a könyvből, folyóiratból való információgyűjtés technikájával, a 122. óra pedig a Könyv útja hazánkban címet hordozza. A többi tanóra (könyvtár foglalkozás címén) a karácsonyi ünnepkör, a reformkor, a 20. századi technikai vívmányok és a Barátunk a természet; macskákhoz fűződő hiedelmek témájának feldolgozását tervezte a könyvtárba. Az alkalmazásokról tehát szó esik, de az alapozó ismereteknek nyoma sincs.    A Nemzeti Tankönyvkiadó által a Meixner tankönyvcsalád Játékvilág című könyvéhez készült tanmenet tanulmányozása ennél is szomorúbb képet mutat. Hogy mégsem lehetetlen a könyv- könyvtárhasználat anyanyelvi képzésben való integrálása, arra a Mozaik Kiadó tanmenet javaslata (Tanmenetjavaslatok az ABC-ház taneszközeinek felhasználásával, 3. évfolyam) ad megnyugtató választ. A 3. évfolyamon tanmenetben tervezett 8-10 könyvtárhasználati, ill. könyvtárra épülő szakóra nagyjából leképezi az adott évfolyamra tervezett tantervi követelményeket és kellő gyakorló, alkalmazási teret nyújt az anyanyelvi képzés témáinak feldolgozása során a könyvtári forrásoknak. Nos, úgy tűnik, hogy a tankönyvek írói, sem bírálói nem tartották fontosnak, hogy a legjobb esetben is ötletszerűen elhelyezett könyvtári szakórákon kívül jelentőséget tulajdonítsanak e nevelési terület megfelelő tantervi követelményeinek. Ezért is rendkívül fontos, hogy a szóban forgó módszertani munka a könyvtári területhez lazábban kapcsolódó, de érte felelősséggel tartozó (tanító, tankönyvíró, szaktanár, kiadói szakember, bíráló, iskolavezető stb.) szakemberek számára újból és ismételten egyértelművé tette az alaptudás megtanításának és a szaktárgyi alkalmazások szakszerű összehangolásának szükségességét és mikéntjét.    Tovább a gyermekirodalmi szöveggyűjteményhez>>  <<Vissza