|
A mese bűvölete - Miért fontosak a mesék?
|
 „A gyermek gyakran érzi életét kuszának, és ezért különösen rá van szorulva arra, hogy megértse, mi a helye ebben a bonyolult világban, ahol neki valahogy boldogulnia kell. Segíteni kell neki, hogy összefüggéseket találjon és eligazodjon érzései labirintusában.
Segítség kell ahhoz is, hogy rendet teremthessen lelki háztartásában, majd erre támaszkodva egész életében.
Szüksége van továbbá - és ezt manapság aligha kell külön hangsúlyozni - erkölcsi nevelésre, amely finom eszközökkel, mindig csak burkoltan jelzi számára az erkölcsös viselkedés előnyeit, nem használ fel elvont etikai fogalmakat, csak olyasmit, ami kézzelfogható, és ezért jelent is számára valamit.” (Bettelheim)
|
-
A mese egyrészt szórakozást nyújt a gyermeknek, másrészt fejleszti önismeretét, segíti személyisége fejlődését.
-
Sok szinten és sokféleképpen gazdagítja életét, pszichológiai hatását pedig azért tudja kifejteni, mert elsősorban műalkotás.
-
A gyermek a mesét minden műalkotásnál jobban megérti, a mesének külön–külön mondanivalója van minden ember számára, de ugyanannak az embernek más életkorban mást jelenthet.
-
A gyermek pillanatnyi érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően egyazon mesében sokféle értelmet találhat.
-
A mesék alakja és eseményei belső konfliktusokat személyesíthetnek meg, de csak nagyon áttételesen jelzik, hogyan lehet megoldani ezeket a konfliktusokat.
-
A mese – megfelelő időt hagyva neki az átgondolásra – segítséget nyújt a gyermeknek abban, hogy jobban megértse önmagát és a világot.
-
Minden mese egy varázstükör. Varázstükör, mely belső világunk valamelyik összetevőjét tükrözi.
Bettelheim A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek c. könyvénél maradva, a pszichológus részletesen ír a jó és a rossz párharcáról a mesékben.
-
A klasszikus mesékben a jó és a rossz egyaránt megtalálható valamelyik szereplőben. Mivel a mesehősök a végletekig leegyszerűsítettek, inkább típusok, mint egyéniségek, így egy mesehős vagy jó, vagy rossz. A történetek pedig a jó és a rossz közötti küzdelemről szólnak.
-
A gyerekek számára a rossznak, a gonosznak is van vonzereje - a boszorkány varázsereje -, és nem egyszer ezek a gonosz mesehősök felülkerekednek, persze csak a mese végéig. A gonosz a történet végén elnyeri méltó büntetését, de a gyermek számára nem ez jelenti az erkölcsi élményt. Mint az életben, itt sem a büntetéstől való félelem tartja vissza a bűntől az embert, hanem az a meggyőződés, hogy nem éri meg. A gyermek ezt tanulja meg: nem éri meg rossznak, gonosznak lenni.
-
A gyermek azonosul a főhőssel, együtt csinálja végig vele a próbákat, együtt győzedelmeskedik és ez az azonosulás vési bele az erkölcsi törvényeket. A gyermek nem azért azonosul a hőssel, mert az jó, hanem azért, mert szimpatikus neki. Vagyis nem jó akar lenni, hanem a hősre akar hasonlítani. Ha történetesen ez a jó szereplő, akkor jó akar lenni.
Forrás: Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
„A gyermek gyakran érzi életét kuszának, és ezért különösen rá van szorulva arra, hogy megértse, mi a helye ebben a bonyolult világban, ahol neki valahogy boldogulnia kell. Segíteni kell neki, hogy összefüggéseket találjon és eligazodjon érzései labirintusában. 
