|
Mesemondó verses ÁBÉCÉ: F - MESEKUCKÓ
2012.11.14. 19:23
 Fecske, fecske, Isten madárkája,
Itt a házunk, szállj le szépen rája.
Áll a ház is, a fészek is rajta,
Te utánad, hej, mennyit sóhajta!
Fecske, fecske, légy a mi vendégünk,
Csiri, csiri, csicseregj minékünk.
Csicseregd el a legszebbik nótádat,
„Szeretem én drága szép hazámat!”
Fecske, fecske, úgy-e, legjobb itthon?
A fészkedért, úgy-e, sírtál titkon?
„Sírtam, sírtam puha kis fészkemért,
De még inkább az én szép hazámért!”
|
|
A farkas, a róka meg a nyúl
Farkas koma, róka koma, nyúl koma, jó barátok voltak, erdőn, mezőn mindig együtt csatangoltak. Egyszer amint mentek, medegéltek, egy nagy árok mellé értek.
Hej! árok, árok, széles árok,
Nem gondoltam, hogy így járok!
Már most hogy ugorjam át?
Nem ugrok én akkorát!
Így kesergett farkas koma, így kesergett róka koma, nyuszi koma is csak így.
- Hát most ugyan mit tegyenek? Megtérjenek?
De már ez nagy szégyen volna, huncut rigó kicsúfolna: Tillárom, tillárom, gyáva mind a három!
Ezt mondotta farkas koma, s hozzátette róka koma:
- Ej, átugorjuk szépen sorba, s nem esik hírünkön csorba!
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
