5. kötet - Ella a tengerparton
2016.02.22. 10:16
Kiadás éve: 2015
Oldalsztám: 176
Kitör a vakáció. Ella, az osztály és a tanító bácsi tengerre szállnak. Hajókáznak, ki-kikötnek kedvük szerint, hogy mihamarabb elfeledhessék az iskolát. Mások is tartanak – egy túravezető például, akinek, úgy tűnik, mindennél fontosabb a fegyelem. Lépten-nyomon utasításokat osztogat a gyerekeknek, amelyeket még a tanító bácsi is kénytelen betartani, pedig ha valaki, ő aztán tudja, hogy ha például horgászásról van szó, sokkal biztonságosabb és balesetmentesebb horog nélkül próbálkozni, nemcsak a halak, hanem azok miatt is, akik a horgászbotot kezelik, vagy akik mellettük állnak.
Ella és barátai hozzák a formájukat: a sorozat ötödik kötetét olvasva is garantált a féktelen kacagás.
|
Ella és barátai az előző kötetben megismert Elvira, a rocksztár hajójával vágnak neki egy kalandos tengeri útnak. Szeretett tanító bácsijuk és felesége is velük tart, no meg persze néhány szülő, akik közül nem egy benne van mindenféle csínytevésben.
Ám a tengeri utazás sok meglepetést tartogat: a tanító bácsi bejelenti, hogy jövőre otthagyja az iskolát, helyére pedig a most megismert túravezető érkezik, aki viszont nem hisz a mesékben és a gyerekeket is erre próbálja nevelni. Ella és barátai azonnal tudják, hogy az ügy nem tűr halasztást, valamit tenni kell, hogy a tanító bácsi velük maradjon.
Timo Parvela egyik leghíresebb gyermekregény-sorozata a finneknél nemsokára eléri a huszadik kötetet. Az egyes történetek önmagukban is élvezhetőek, így akármelyik kötettel kezdhetik a gyerekek az ismerkedést.
A hazánkban 2015 tavaán megjelent ötödik rész, az eredeti kiadás szerint a tizedik, a sorrendváltoztatás is azt igazolja, hogy nincs összefüggés a regények között. (Habár ebben a részben visszautalnak néha az előző kötet cselekményeire, mint például Elvirára, vagy arra, hogy az egész osztály megbukott, mert nem tudták a szorzótáblát, de ettől függetlenül teljesen önálló történetről van most is szó.)
Ebben a részben megismerhetjük a tanító bácsi feleségét is, aki egyfajta ellenpólusként tevékenykedik férje mellett, aki természetesen most sem hazudtolja meg magát, és időnként gyerekesebben viselkedik tanítványainál.
Másik új hősünk, a túravezető, aki szintén remekül kiegészíti a felnőtteket, főleg a tanítóval való civakodása, az egymásnak való beszólások teszik mulatságossá az ő jeleneteit. Kivételen most azt is ki merem jelenteni, hogy a szórakoztatáson túl kis mondanivalóval is rendelkezik a regény, miszerint, nem szabad soha fel adnunk az álmokat, küzdeni kell értük, illetve, hogy néha igen is szükség van arra, hogy a valóságtól kicsit elrugaszkodjunk, és más szemszögből nézzük a világot. Ilyenkor talán sokkal egyszerűbben találunk megoldást a problémákra is.
|
|