A megrendelések hozták így, de persze ez nem véletlen. Grafikával, illusztrációval foglalkozom és a könyvtervezés az egyik legszebb feladat, amit az ember ezen belül kaphat. Még a MOME-ra jártam, amikor az egyik tanárom, Tillman J.A. megkért, hogy tervezzem meg a Palatinusnál megjelenő könyvének borítóját, aztán ott kaptam még pár munkát. A Magvetőnél először illusztrátori munkával bukkantam fel, Tóth Krisztina Állatságok című gyerekverskötetét illusztráltam, majd megterveztettek velem egy-egy borítót is. Az Európától pedig Gerhes Gábor keresett meg a Roham Magazinban látott munkáim miatt. Gábor művészeti vezetőként egyébként a Roham körüli grafikus csapatból másokkal is dolgozik, mint például Sirály Dóri, Kiskovács Eszter, Vidák Zsolt, Stark Attila.
Baranyai gyermekkönyv-illusztrációival is nagy feltűnést keltett. A Csimota Kiadónál megjelent Piroska és a farkas teljesen eltér a korábbi klasszikus illusztrációs hagyománytól. A kizárólag képekben elbeszélt történet narratívája az IKEA bútorok összeszerelési útmutatóival rokon, illetve Chris Ware amerikai illusztrátor gondolkodásmódjával mutat hasonlóságot. Amikor erre kérdeztem rá, Baranyai így válaszolt: „Chris Ware elsősorban abban hatott rám, ahogy a kép, a tipográfia és a történetmesélés szerves egységet alkot és leválaszthatatlan egymásról. Ha pedig hatások: van egy borító, ami három nagy kedvencem közös munkája: a könyvtervező Chip Kidd regényéről van szó, aminek illusztrációját Charles Burns, betűit pedig Ware rajzolta.”
2007-ben a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) Baranyai (b) Andrásnak ítélte az Év Gyermekkönyve díjat Kiss Ottó Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután című könyvének grafikai világáért.
A Magvető Kiadónál Tóth Krisztina Állatságokján kívül többek között Cserna-Szabó András Pusziboltjának és a Fehér Bélával közösen írt Ede a levesben című gasztrokrimijének ruháiért felelt, illetve a rejtélyes Spiegelmann Laura Édeskevés című regényének borítójáért, de a Hasítás - Magyar rocknovellák antológia (kritika itt) és Elina Hirvonen finn írónő könyvei is az ő munkáját dicsérik.
Friss, karakteres, okos és humoros felfogású borítói az utóbbi évek magyar könyvdizájnjának összetéveszthetetlen alkotójává tették Baranyait, aki munkamódszeréről így beszélt:
„Ha számomra ismeretlen műről van szó, akkor természetesen az olvasással kezdem. Van, hogy elolvasom az egész könyvet, de ha kevesebb időm van, beleolvasok több részletbe, illetve kapok egy leírást a könyvről, ami eligazít. Aztán jön a skiccelés, vázlatozás, firkálva gondolkodás.”
Nyilván ez a látásmód tetszett meg Gerhes Gábornak, az Európa Kiadó művészeti vezetőjének, amikor felkérte, hogy tervezzen könyveket a világirodalom olyan klasszikusainak, mint Günter Grass, Ken Kesey, Mihail Bulgakov vagy Csingiz Ajtmatov.
Baranyai szerint a jó könyvborító meghatározásánál, illetve megalkotásánál „két szempontot kell figyelembe venni: formailag, öltöztesse a könyvet, legyen tőle egészében vonzó és izgalmas a könyv mint tárgy is. Tartalmilag pedig: mondjon valamit a műről, de csak annyira, hogy felkeltse az érdeklődést, legyen az egy képi megjelenés vagy éppen egy frappáns tipográfia. Röviden: legyen karakteres.” Újabb borítóin mindez elég jól megfigyelhető. Rendkívüli egységet mutat a Száll a kakukk fészkére borítóján a szöveg és a képi architektúra megformáltsága, akárcsak az amerikai New Europe Boooksnál megjelent Szathmári Sándor Kazohíniájának borítóján.
Baranyai (b) András illusztrátorként megalkotott világát, megformált vizuális nyelvét viszi tovább borítóin is, amelyet ha a magyar könyvművészet tradíciójában próbálnánk elhelyezni, bajban lennénk, hiszen nem kapcsolódik ahhoz, sokkal inkább rokon az angolszász könyvtervezés világával. Kedvenc külföldi tervezőire is rákérdeztem: „Nekem mindig nehéz kiemelni egy-egy nevet, de a dizájnerek közül talán Peter Mendelsund a kedvenc az egyszerű és frappáns megoldásai miatt. A művész-illusztrátor vonalról pedig Henning Wagenbreth, Pietari Posti és Parra munkáit emelném ki.”
A magyar tervező a borítók mellett képregényeket is rajzol. 2007 óta több rajzolt története is megjelent a Roham Magazinban, mint például a Szuperalfa-teszt, az Átszállás, vagy A gyár, de a Cultwork ügynökség megbízásából az olasz fociválogatott hivatalos képkollekciója is gazdagabb már egy Baranyai (b) András művel.
|