Milyen mesék vannak a Mesepszichológia könyvekben? A mesék önéletrajzi ihletésűek: azokra az érzésekre építettem őket, amelyeket gyermekkoromban megéltem, és az emlékezetemből sikerült felidéznem. A bennem élő felnőtt faggatta a bennem élő gyermeket, és fordítva, a gyermek a felnőttet, hogy ezeket a korai belső élményeket minél hitelesebben tudjam visszaadni.   Sokáig féltem attól, hogy éjszakánként a boszorkány megcsiklandozza a lábam, nagyon rosszul esett, amikor édesanyám eldobta a kis döglött egeret, amit hazavittem, hittem, hogy csak engem követ a hold, dühített, hogy miért kell megennem azokat az ételeket, amelyeket nem szeretek, miért kell különböző szabályokhoz alkalmazkodnom. Már akkor is éjjeli bagoly-palánta voltam, aki nem szeretett korán feküdni, így a szüleim folyamatosan harcoltak velem, hogy ágyba dugjanak. Igen, én is féltékeny voltam a testvéremre, amikor megszületett, úgy éreztem, rá több figyelmet fordítanak, mint rám. Nem szerettem várakozni, már akkor is bennem volt a svéd gyermekversben megfogalmazott életérzés, hogy „Be kell majszolnom az egész világot, mint egy paradicsomot, mielőtt megöregszem, mielőtt meghalok.”   A meséim műfaja sajátos, énmesének, önéletrajzi mesének, történetnek nevezzük a saját életünkből származó történeteket. A szelfnarratívumokat a gyermek személyes tapasztalatai alapján építi fel, azáltal, hogy elmondja, megfogalmazza élményeit. Ahhoz, hogy önmagunkat és a többieket megértsük, sorba rendezett, összefüggő történetekkel kell rendelkeznünk, amelyek által kapcsolatot létesíthetünk a különböző életeseményeink között. Miről szól a harmadik kötet? A harmadik kötet Lilla és Tündérbogyó összes eddigi kalandját gyűjti egy csokorba. A Mesepszichológia első és második részében megjelent húsz mesét tíz vadonatúj követi, amelyek szórakoztatva segítenek a gyermek érzelmi intelligenciájának fejlesztésében.  Miért is van szükség az érzelmi intelligencia fejlesztésére gyermekkorban? Ahhoz, hogy lelkileg egészséges felnőtteké váljunk, jó kapcsolatokat alakítsunk ki, képesek legyünk együttműködni másokkal, saját érdekeinket érvényesíteni, kezelni a konfliktusainkat, és helyes döntéseket hozni, tárgyi tudásunk mellett elemi szükségünk van érzelmi ügyességre, pallérozottságra is: az érzelmek felismerésének, megfogalmazásának és hatékony szabályozásának képességére. Mindezt fokozatosan sajátítjuk el gyermekkorban. Ha megtapasztalhatjuk azt, hogy a szüleink érzelmileg hozzáférhetők, érzékenyek a szükségleteinkre, kifejezhetjük feléjük a negatív érzelmeinket is, és ezeket csillapítják, akkor belsővé tesszük ezt a mintát, így tanuljuk meg az érzelmi szabályozás képességét.   Ugyanakkor az is lényeges, hogy szülőként is hitelesen, kongruensen fejezzük ki érzelmeinket, vagyis az, amit kifelé mutatunk, azonos legyen azzal, amit megélünk - így tudunk a személyiségünkön keresztül a legerősebben hatni a gyermekünkre. Ebben a folyamatban fontos segítséget jelenthetnek számunkra a mesék. Hogyan jelenik meg mindez a könyveidben? Tündérbogyó segít Lillának és a mesét hallgató gyermeknek is kifejezni az érzelmeit, megérteni és elfogadni azokat. Nem oktat ki, nem mondja meg, mit kell tenni, csupán ott van Lillával örömében, bánatában, magányában; együtt érez vele, amikor csalódott; megérti és visszatükrözi érzelmeit; törődik a szükségleteivel, és támogatja őt döntéseiben. Lilla kifejezheti előtte negatív érzelmeit is, nem kell tartania attól, hogy barátja kineveti vagy megkérdőjelezi azokat. Tündérbogyó példát mutat arra, hogyan lehet a fájdalmas belső élményeket például a haragot, a testvérféltékenységet, a gyászt - feldolgozni, a félelmeket kezelni. Beszélgetnek szeretetnyelvekről, családi történetekről, az álmok, vágyak megvalósulásáról és a másság elfogadásáról is. A mesét hallgató gyermeknek a Lillával és Tündérbogyóval való azonosulás lehetőséget ad saját érzelmei megfogalmazására, kifejezésére és a hasonló önéletrajzi emlékek felelevenítésére.   Kívánom, hogy szülőként és pedagógusként mi magunk is legyünk Tündérbogyók, akik olyan élményekkel ajándékozzuk meg a gyermeket, amelyekre szívesen emlékszik majd vissza felnőttkorában, és amelyek erőforrást jelentenek számára a nehéz pillanatokban is Marosvásárhelyen élsz, de Budapesten is sokszor megfordulsz. Hol lehet Veled találkozni? Előadásokat, tréningeket tartok és műhelyeket vezetek a Nyitott Akadémia és a LilaBuba Mesehelyen. A Nyitott Akadémiáról elég sokat hallani, de mi ez a LilaBuba Mesehely? Ez egy mindenki számára nyitott mesehely, ahol egyéni és közös beszélgetések, játékok, előadások, műhelyek és tréningek révén közelebb kerülhetünk a saját mesei élettörténetünkhöz és válhatunk hőssé abban. Például az Érzelmi intelligencia tréning szülőknek ahhoz nyújt segítséget a szülőknek és pedagógusoknak, hogy hogyan mondhatjuk el minél jobban a saját életmesénket önmagunknak és a gyermekünknek. Tematikus előadásaink, a szülőknek és a pedagógusoknak adhatnak útmutatókat olyan „kényes” nevelési helyzetekhez, mint a dackorszak, a testvérféltékenység, a félelmek-szorongások, a gyász-veszteség, illetve együtt ismerkedünk a különböző történetek gasztronómiai, csillagászati és egyéb tudományterületi összefüggéseivel. További részletek, konkrét foglalkozások, időpontok a Mesehely honlapján találhatók.  És mivel foglalkozol otthon, Marosvásárhelyen? Jelenleg a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar marosvásárhelyi tagozatának oktatójaként dolgozom, továbbá szerkesztője és műsorvezetője vagyok az Erdélyi Magyar Televízió Pszichotrillák c. műsorának, munkatársa az M&Co Europe tréningcégnek, önkéntese és programfelelőse a Kulcs Egyesületnek.   Kerekes Vali munkatársammal közösen írunk egy könyvet, egy módszertani útmutatót, amely az érzelmi intelligencia fejlesztéséről fog szólni. Egy gyakorlatgyűjteményből álló strukturált tervet készítünk szülőknek, pedagógusoknak arról, hogy hogyan is lehet az érzelmi éntudatosságot, önbecsülést, önértékelést fejleszteni, mindez arra a harminc mesére alapozva, amelyek most a Lilla és Tündérbogyó önálló kötetben megjelentek. A módszertani kiadványra szeretnénk majd alapozni, képzéseket, előadásokat. Köszönöm a beszélgetést! További jó munkát és sok újabb mesét kívánok!    Forrás: csaladnet.hu