Az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója Az Év Gyermekkönyve-díjjal jutalmazta ezt a szellemes kötetet 2002-ben. Tartalom és forma szerves egységet alkot ebben az esetben, a tördelés a szerző elképzelése alapján történt. Változatos a formai megjelenítés, időnként színes lapokon látjuk a rajzokat és a szövegeket, ám ez csöppet sem ront az olvashatóságon. Az Elek Lívia rajzaival illusztrált meseregényben a három jó barát, Berger Brúnó, alias Hümmögő, Empilla, a csodaszép mókuslány és Peppinó, az árva sirály kalandjai elevenednek meg. A Csenevész Erdő lakói nem ismernek akadályt, ha az állatkert szomorú, magányos lakóinak megmentéséről van szó. Önzetlenül segítenek az onnan megszökött zsiráfon, Bogumilon, és leleplezik az állatkert gonosz igazgatóját, aki már az esti mesét is megvonta az állatoktól. Közben olyan jól összebarátkoznak Bogumillal, hogy a zsiráf végül velük marad. Az együttélés során azonban hamar kiderül, hogy Bogumil igencsak félős zsiráf. A jó barátok azonban erre is találnak gyógyírt. Bogumil gondjaira bízzák Szilenciumot, az elesett kis katicalányt, és ekkortól a zsiráf félelme egy csapásra eltűnik. A jó barátok, miután egy pályamunkával sok-sok pöszmétét nyernek, elutaznak a tengerhez, hogy az árva Peppinó szüleit megkeressék. Számtalan kaland vár rájuk, de vállalkozásukat siker koronázza, hiszen megtalálják Peppinó családját, aztán még egy filmforgatáson is részt vesznek… Olyan mesehősök ők, akik mobiltelefont használnak, és internetkávézóba is betérnek olykor-olykor, ha pedig baj van, akkor önzetlenül segítenek még az árvíz sújtotta pokkaváknak is. Önfeláldozó barátok, akik mindig támaszt nyújtanak egymásnak. Empilla, a mókuslány képes szó nélkül feláldozni messze földön híres, csodálatos bozontos farkát azért az orvosságért, amely megmentheti a beteg katicalány, Szilencium életét. Ötletekben, nyelvi leleményekben, humorban bővelkedő, kedves, fordulatos, a figyelmet folyamatosan fenntartó, szellemes történet ez, amely magával ragadja (nemcsak) a gyerekeket. A tartalmilag és formailag egyaránt korunk gyermekeinek igényeihez igazodó, igényes kötet, amelyhez Lázár Ervin írt kedves ajánló sorokat: „Elragadott a könyv humora, finom iróniája, s az a belülről fakadó derű, ami nélkül nem lehet jó gyerekkönyvet írni. Tetszett a fordulatos történet, az ellenállhatatlan mesélőkedv, és az is, hogy tudja, a gyerekeknek nem kell gügyögn, iszájbarágni. Persze, a felnőtt olvasó is örömét lelheti benne, akárcsak én. A névadásról csak annyit, mind egy-egy telitalálat, ha nem haragszik érte, bevallom, Egygár és Kétgár láttán a sárga irigység is kerülgetett. Írjon még sokszor a gyerekeknek. (Meg nekem.)”