Írta: Tersánszky Józsi Jenő Illusztrálta: Kass János Kiadó: HOLNAP KIADÓ KFT., 2012 Oldalszám: 92   Az iskolai fegyelembe nem akar beleszokni az örökmozgó kis mókuskölyök. Inkább világgá megy, hogy megkeresse az örökké termő fát.   Sok viszontagságon megy keresztül és érdekes kalandok sorát éli meg, végül a szíve mégis hazahúzza.   Ebből az elragadóan bájos és mulatságos történetből az író csillogó humora árad a kis olvasók felé. Kiss János művészi, gyönyörű illusztrációi pedig még emlékezetesebbé teszik a meseregényt.

 

 

Lassan jobban ismerjük Misi mókus történetét filmről vagy bábszínházi adaptációként, pedig a fekete farkú, igen csak egyedi mókus története először prózában látott napvilágot A regény tagolása, egy-egy fejezet hosszúsága éppen megfelel az ágyban olvasható esti mesék idejének, Misi pedig hamar közel kerül a gyerekekhez. Nemcsak azért, mert nem hajlandó megtanulni a tananyagot - azaz azonnal megeszi a télire elrakandó eleséget (dió és mogyoró) és aztán rögtön elalszik az órán -, hanem azért is, mert utazása során rengeteg izgalmas barátságra tesz szert, olyan állatokkal találkozik, akiket Magyarországban legfeljebb az Állatkertben láthatunk. A sok viszontagság során célját sem adja fel, megtalálja az Örökké termő fát, és ami a legfontosabb: nem keseredik el, amikor azzal kell találkoznia, hogy amire várt, amit keresett, az egyáltalán nem olyan, mint amilyennek elképzelte. Hazamegy és egy fontos tapasztalattal lesz gazdagabb. Nyelvi leleménnyel, versbetétekkel és Tersánszky különleges humorával Misi mókus története ma is élvezetes olvasmány.     uveghegyentul     Misi a kis mókus eleven, mozgékony és rendkívül kíváncsi teremtés, akár a mai gyerekek. Nem szeret iskolába járni, jobban érdekli a csínytevés mint a tanulás. Igazából nem rossz mókuska ő, csak más mint a többi és itt most nem pusztán arra gondolok, hogy fekete a farka, hanem inkább arra, hogy más dolgok érdeklik mint a társait, élénkebb, érdeklődőbb. Nehezebben illeszkedik be az iskola intézményébe, az egész napos játék után a szigorú szabályokhoz alkalmazkodni csak kínkeservesen tud. Olyan ő, mint az én Domikám volt az első osztályban. Nehezen lehetett belefaragni abba az előre legyártott jó gyerek kategóriába, amely a tanító nénik fejében megszületett úgy 20-30 éve. És olyan, mint a legtöbb modern gyermek, akik mindenféle felkészítés nélkül a játékos óvoda után az egész napos iskolába kényszerítenek. Nos Misi sem felelt meg a tanító bácsi elvárásainak, de az iskola sem Misiének, így ő megpattant és világgá ment. Itt kezdődtek Misi Mókus kalandjai, amely rendkívül érdekesek és izgalmasak. No nem kell attól tartani, hogy a a Tersánszky Jenő arra biztatna minden kisgyereket, hogy aki nem szeret iskolába járni az menjen világgá. Sőt, a regény végére Misi is belátja hibáit és jó diák válik belőle. Útközben barátokat és tapasztalatokat szerez. Annyi rossz dologgal találkozik, hogy végül be kell látnia otthon a legbiztonságosabb és legjobb számára. Nagyon jó olvasmány iskolába készülőknek és kisiskolásoknak, de nagyszerű szórakozást nyújt az óvodás korosztálynak is.