Hangya Peti - meseregény
2017.09.16. 19:51
Írta: Ondrej Sekora
Fordította: Hubik István
Kiadó: Könyvmolyképző, 2004
Oldalszám: 58
Hangya Petinek nem könnyű az élete. Hiába barátságos és ügyes, hiába segít mindenkinek, aki rászorul, minduntalan akad valaki, aki rosszindulatú vagy goromba vele. Az életrevaló, vidám fickó persze rendre kivágja magát a kellemetlen helyzetekből.
Akkor azonban igazán bajba kerül, amikor beleszeret a szépséges Katicába, és szerelme elvakítja…
Már a tévé képernyőjén is feltűnt a mai anyukák, apukák gyermekkori barátja, Hangya Peti. (Bár a nevét kissé megváltoztatták, azért ráismertünk!)
A szórakoztató, fordulatos történet sok-sok gyerek kedvence. A mókás, eleven rajzok megragadják a képzeletüket.
|
Az ajtó mellett kispad lapult, azon üldögélt Peti, és elégedetten malmozott az ujjaival. Mi mást tehetett volna? Nyafogott volna inkább, hogy árvaságra jutott, elkerült a hangyabolyból? Azt már nem! Ha így hozta a sors, majdcsak megél valahogy a maga kenyerén!
Amint csöndesen malmozik, egyszer csak hallja, hogy valami zöngicsél a feje fölött. Az a valami leszállt a kõrakásra, összecsukta szárnyait, és egy ideig igazgatta a ruháját. Nicsak, hiszen ez Katica kisasszony!
Katica úgy viselkedett, mint aki nem is látja a hangyát, várt, amíg Peti odament hozzá.
– Maga az az úr – kezdte aztán egyszerre –, aki tegnap itt kocsikázott azon a hintón? – Táskájából elővette a tükröt, és igazgatta homlokán a haját.
– Igen, én vagyok az. Ugye, szép volt a hintóm? – kérdezte szívrepesve Peti. Nagyon tetszett neki Katica.
– De még milyen szép! Én is szeretnék egy olyan hintót! – mondta vágyakozón Katica. – De nem csigafogatút, mint a magáé volt, hanem másfélét – tette hozzá nyomatékkal.
– Ó, ez csak tréfa volt! – sietett a magyarázattal Peti. – Csupa tréfából fogtam be a csigát! Ha maga is szeretne kocsikázni, lóra lenne szükség. Megjárná akár egy zöld csikó is. A barnák túlontúl vadak… Ha akarja, megszelídítek magának egy zöld csikót! – ajánlkozott Peti.
– Megkérdezem az anyukámat – mondta Katica.
Felvetette fejét, kiterjesztette szárnyát, és elrepült.
Peti addig nézett utána, míg csak belé nem veszett a messzeségbe. Hiába, nagyon tetszett neki Katica.
|
|