Kelet tündérvilága - Arab meseregény
2017.10.11. 15:17
Összegyűjtötte: Ali bey
Fordította: Orbán Balázs
Illusztrálta: Csillag István
Kiadó: Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001
Oldalszám: 214
A meseregény valóságos tárháza az ősi arab népköltészet alakjainak: szultánoknak, nemtőknek, tündéreknek, démonoknak, óriásoknak. A meseszövés érdekessége a változatos kalandok, a hőst elveszejteni akaró intrikák és nem utolsósorban a számunkra exotikus világ teszi élvezetes olvasmánnyá a felnőttek számára is.
Orbán Balázs 1863-ban a Székelyudvarhely melletti Lengyelfalván fordította ezt a régi arab mesét, amelyet ő az Ezeregy éjszaka mellé állít, s amelynek – mint az általa írt előszóból kiderül – az eredeti szerzője nem is a címlapon feltüntetett Ali bey (Orbán Balázs kortársa és barátja), hiszen a történetek jóval régebbiek, csak éppen Ali bey volt az, aki különböző forrásokból összegyűjtötte és a laza szerkezetet egységesítve sorba rendezte azokat.
|
Az élet első szakaszában, midőn bölcsőnkből kilépve, az észtehetség megkezdi működését, legelébb a dajkáink elbeszélte mesék, tündérregék azok, melyek figyelmünket megragadják, melyek a gyerek első sejtelmeinek kedvenc tárgyai; s ki nem emlékszik vissza mintegy vallásos kegyelettel a korra, midőn sarkon forgó aranyvárak, tündérkirályleányokkal népesített világot alkota magának a világösmeretről még csak homályos fogalmakkal bíró gyereki ész; ki előtt ne lennének édes emlékek azon boldog előkornak ártatlan éldeletei, midőn egy ráncos arcú öreg dajka elmondotta mese vala még vágyainknak netovábbja!
Lázár Fruzsina
Orbán Balázs Kelet tündérvilága című meseregénye a Nagyapó mesefája sorozat ötödik köteteként jelent meg a könyvhétre a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadótól. A sorozat részeként eddig már megjelent a Csuvas, kazah, lett, litván népmesék, Ion Creanga, a híres román író Mesék című kötete Sütő András fordításában, Benedek Elek meséi, valamint a világ- és a magyar irodalom legszebb állatmeséi.
A Kelet tündérvilága arab meseregény, amelyet Orbán Balázs 1863-ban fordított le szülőfalujában, a Székelyudvarhely melletti Lengyelfalván. Egy évvel később a könyv gyönyörű rézmetszetekkel díszítve meg is jelent Kolozsváron. Orbánnak nem ez az első, a keleti világot lefestő munkája, hiszen konstantinápolyi emigrációjából rendszeresen küldte haza tudósításait, amelyek Bakuhin álnéven meg is jelentek a Kolozsvári Közlönyben, később pedig az Utazás Keleten című kötetében is napvilágot láttak.
Az – Orbán szavaival – „költői becsben az Ezeregy éjszaka legszebb meséit is fölülmúló” történeteket Alibey pasa, Orbán személyes ismerőse gyűjtötte össze.
A történetek főhőse, Saif Zuliazan szultán amellett, hogy vallás- és államalapító, a hősiesség, lovagiasság mintaképe. Az egymáshoz lazán kapcsolódó – tündérek, démonok, és végtére is az iszlám legendáit tartalmazó – egzotikus meséket Orbán Balázs saját fordításában egybefüggő mesefolyammá kapcsolta össze.
|
Tartalom
Előszó (Orbán Balázs) 5
I. Szaif születése és neveltetése 8
II. Mukhatif az óriás. Szádun Eszendcse vára 26
III. A Nílus történetének könyve 46
IV. A csudálatos gyűrű. Szaif utazása a nagy Akiszával. A Nílus forrásai. 61
V. Szaif Züliázán és Kamaria 85
VI. A Khamiméh kertje 107
VII. Kamaria új kelepcéje 128
VIII. Sháma. Khéllán és Attulinok országa 148
IX. Oroszlánvadászat 166
X. A csudálatos hal 188
|