Átváltozott gyerekek
2017.10.11. 19:03
6-10 éveseknek
Illusztrálta: Rácz Nóra
Kiadó: Pozsonyi Pagony, 2012
Oldalszám: 104
Egy nagyon kedves, szellemes, izgalmas történet egy mai budapesti családról. Az igényes szöveg és a Rácz Nórától már megszokott finom, humoros rajzok gyönyörű egységet alkotnak. Klasszikus cselekményvezetés és mesemondás modern nyelven, modern világba helyezve.
Szabó Borbála 2012 Könyvfesztiválra megjelent szövege él, és életre kelt, megidéz más meséket is. A szerző a főszereplő gyerekek mintha-játékán keresztül fejezetenként egy-egy meseklasszikusra (úgymint Hamupipőke, Diótörő, Jancsi és Juliska) építve alkot új történeteket. A gyerekek gazdag fantáziájára, élénk képzeletére utal a cím is. A szereplők különböző alakokká változnak át: hol a saját családtagjaik, hol Titanic-kutatók, máskor pedig Jancsi és Juliska bőrébe bújnak.
|
„Élt egyszer Budapest egyik meredek utcájában egy kedves család. Papa, Mama és három gyerek.” A történet egy átlagos család átlagos élethelyzeteit, problémáit is bemutatja, mint testvérek közötti veszekedés, túl sokat dolgozó apuka, ideges anyuka. A gyerekek szeretnének inkább felnőttek vagy csecsemők lenni. Egészen addig, amíg egy szép napon valamilyen varázslat folytán Papaként, illetve a csecsemő kistestvér Tamáskaként ébrednek… Vigyázni kell, mit kívánunk, mert még valósággá válik!
A szerepcsere toposza mellett megjelenik a feléledő tárgyaké is, ez esetben a gyerekek játékai kelnek életre. Nem túlzás az egyik fejezet mottójában E. T. A. Hoffmannt idézni, hiszen ahogy a játszás során a gyermeki fejekben, ebben a történetben is keveredik a valósága fantasztikummal, a képzelettel.
A történetek hétköznapi eseményekkel indulnak, innen lépnek át a gyermeki agyműködésnek megfelelõ természetességgel a fantázia, a mese, az álom világába. A kulcs: a cselekményszervezõ erõvé emelt szerepjáték.
A címadó mesében teljesül az ötéves Kamilla és a nyolcéves Miklós vágya: elõbbi Tomsi, a kistesó, utóbbi pedig apa bõrében találja magát, így tapasztalják meg, hogy semmivel sem könnyebb a mások élete.
A Mindenkipipõkében a család tagjai a szõnyegen játszva, egymás után veszik fel és formálják a saját képükre a klasszikus mese szerepeit.
A Színházi mesében a gyerekek nézõbõl aktív résztvevõvé válnak, amikor a kulisszák mögött bóklászva a Diótörõ színpadán találják magukat.
A mesék észrevétlenül vezetnek rá az eltérõ nézõpontok és értelmezések létére, e latens hermeneutikára pedig ez a korosztály már igencsak fogékony.
A Barbik és vonatok alulmarad a többi írással szemben, másfelõl azonban hatásosan ijesztgethetjük a benne szereplõ Trutyi Dutyival a vasárnapi ebédben turkáló csemetét. Ha pedig merõ véletlenségbõl ismerünk olyan szakbarbár fiúcskát, mint a kis Miklós, a vonatkozó mese olvastán feltétlen vigyük el a Közlekedési Múzeum ideiglenes Titanic-tárlatára, ahol garantáltan észrevételez néhány pontatlan adatot.
VISSZA A KISISKOLÁS OLDALRA>>
|
|