Történelmi tetthelyek 1-4.
2017.10.17. 21:48
Írta: Renée Holler
Illusztrálta: Michaela Sangl
Fordította: Nádori Lídia
Kiadó: Naphegy, 2014
Kötetszám: 4
Oldalszám/kötet: 128
A Naphegy Kiadó sorozatában, a Történelmi tetthelyek lapjain új értelmet nyernek a történelemkönyvek száraz adatai. A főszerep mégsem a tanulásé: a fordulatos cselekmény és a fejezetek végén található rejtvények elsősorban szórakoztatják az ifjú nyomozókat, a függelékben található mellékletek pedig segítik rendszerezni a játszva megszerzett tudást.
|
1. Veszély a Santa Marián
Rejtvényes krimi a Kolumbusz korából
1492. Palosban már hetek óta másról sem beszélnek az emberek, csak Cristóbal Colónról, vagyis Kolumbusz Kristófról és az ő hajmeresztő tervéről, hogy nyugat felől közelíti meg Indiát, ahelyett, hogy az ismert keleti irányba indulna.
A máskor oly csöndes kikötőben teljes gőzzel folyik a munka, de Juant és barátját, Pedrót nemcsak ez tartja izgalomban: szökött fegyencek elrabolták Juan húgát, Elenát, ők pedig a keresésére indulnak. Vajon megtalálják-e a lányt, mielőtt elindul a Santa Maria? A rejtvényes krimi élénk képet fest a korszakról, a történetbe rejtett tényeket Kolumbusz életrajza és kronológia egészíti ki.
Főszereplője, Thuja, az okos és bátor egyiptomi kislány azért kezd el nyomozni a Thébában történtő titokzatos sírrablások ügyében, mert valakik a bűntettek elkövetésével az ő édesapját és testvérét vádolják meg. Ha meg akarja menteni az életüket, rá kell jönnie, kik is a valódi bűnösök.
A kislányt egy rejtélyes íbiszfigura elvezeti a nagyvezír házába, onnan pedig egy titokzatos és gyanúsan viselkedő, levágott orrú férfi nyomába ered – hogy azután barátjával, a szemfüles és óvatlan Hapuval együtt megfejtsék az i. e. 13. század legnagyobb szabású sírrablásának titkát.
|
2. Mentsük meg a fáraót!
Rejtvényes krimi a régi Egyiptomból
Amikor Thuja apját és testvérét letartóztatják sírrablás vádjával, a kislány rögtön sejti, hogy csak egy óriási tévedésről lehet szó. A helyszín Egyiptom, és i. e. 1250 körül járunk, amikor a sírrablásért igen komoly büntetés jár: a szerencsésebbeknek csak az orrát és fülét vágják le, egyébként halál fia, aki a sírok fosztogatására vetemedik.
Nem csoda, hogy Thuja azonnal az igazság nyomába ered, ám ez nem is olyan egyszerű: a szálak Thébába vezetnek, de Thujának és barátjának, Hapunak igencsak jeleskedniük kell rejtvényfejtésben és nyomolvasásban, mire eljutnak odáig. Tarts velük, kalandozz az ókori Egyiptom csodás helyszínein!
A lebilincselően izgalmas nyomozás tétje pedig nem is csak Thuja rokonainak tisztázása… Mentsd meg te is a fáraót!
|
Évek óta hűséges olvasója vagyok Fabian Lenk Idődetektívek-sorozatának, s annak ellenére, hogy nehezen lehet a könyvek célcsoportjába tartozónak nevezni, minden egyes gyerekeknek szóló történelmi nyomozást őszintén élvezek. Nem csoda hát, hogy amikor meghallottam, hogy a Naphegy Kiadó is gyerekeknek szóló, rejtvényes történelmikrimi-sorozatot indít, már elő is jegyeztem a Történelmi tetthelyek névre hallgató széria első kötetét. Renée Holler regénye, a Mentsük meg a fáraót! az ókori Egyiptomba, II. Ramszesz korába vezetett el – és nem is okozott csalódást.
A szép, levegős szedésű, gyönyörű rajzokkal kísért, mintegy száz oldalas ifjúsági krimi valóban izgalmas olvasmány, valóban gyerekek kezébe adható (kiválóan alkalmas például karácsonyi ajándéknak), betölt némi történelmi ismeretterjesztő funkciót is, de alapvetően azoknak való, akik egy könyvet szeretni akarnak – és újra meg újra elolvasni.
Főszereplője, Thuja, az okos és bátor egyiptomi kislány azért kezd el nyomozni a Thébában történtő titokzatos sírrablások ügyében, mert valakik a bűntettek elkövetésével az ő édesapját és testvérét vádolják meg. Ha meg akarja menteni az életüket, rá kell jönnie, kik is a valódi bűnösök. A kislányt egy rejtélyes íbiszfigura elvezeti a nagyvezír házába, onnan pedig egy titokzatos és gyanúsan viselkedő, levágott orrú férfi nyomába ered – hogy azután barátjával, a szemfüles és óvatlan Hapuval együtt megfejtsék az i. e. 13. század legnagyobb szabású sírrablásának titkát.
Az 1956-os születésű német írónő, Renée Holler, aki mintegy harminc kötet szerzője, 2001 óta ír gyerekkrimiket. Legterjedelmesebb sorozata, a Történelmi tetthelyek (Tatort Geschichte) mostanáig tizenhét egymástól független könyvből áll, melyek nyomozó főszereplői különböző korok gyerekei az ókori Rómától a középkori Németországon keresztül a Napkirály francia udvaráig. Célja a szórakoztatás és az ismeretterjesztés, ezért minden regényének alapja valamilyen valóban megtörtént esemény, s az izgalmas detektívtörténeteket szójegyzék és kísérő tanulmány is kiegészíti, hogy az olvasók megtudhassák, a cselekmény mely elemei kitaláltak, s melyek alapulnak történelmi forrásokon és tényeken.
A Mentsük meg a fáraót!-ból is sok érdekeset megtudhatunk az ókori Egyiptom hitvilágáról, szokásairól, törvénykezéséről és oktatásáról. Ennél azonban sokkal érdekesebbek és alaposabbak a játékok, amelyek az egyes fejezeteket zárják. Ha az olvasónak nincs kedve megfejteni, mire is jön rá a két gyerek az egyes részek végén, továbblapozhat, s a szövegből úgyis megtudja – vagyis az olvasás élménye akkor sem sérül, ha nem akarunk játszani. Ha viszont van kedvünk némi térképnézéshez, képösszerakáshoz és számolgatáshoz, magunk is nyomozóvá válhatunk Thuja és Hapu segítségével.
Ezzel kapcsolatban egyetlen roppant problémával kellett szembekerülnöm: hogy rögtön az első, az egyiptomi írásjeleket titkosírásnak használó feladatot lehetetlen megoldani – véleményem szerint azért, mert mind a megoldótáblázat, mind a felirat „németül” maradt, vagyis a felsorolt jelek nem a magyar hangokat, az üzenet pedig nem a megoldásban közölt magyar szöveget jelöli. Nagy kár, mert pont ezzel kezdődik a könyv, s ha valaki itt elveszti a bizalmát a rejtvényekben, talán később se lesz hozzájuk kedve: pedig a többi alapos, mókás és megfejthető. Mindezt azonban mentik a könyv nagyon-nagyon szép, sok apró részlettel teli képei, Michalea Sangl bájos munkái, amelyeket önmagukban is jó nézegetni.
Hogy kiknek ajánlom a könyvet? Egy picit idősebbeknek, mint Fabian Lenk krimijeit, mivel több benne a veszély és az ijesztő utalás, mint azokban: mondjuk a tizenegy éveseknek. Azoknak, akiket érdekel a nyomozás, a játék, a történelem. Akik szeretik a szép könyveket. S egyáltalán: mindenkinek, aki szeretne szórakozni egy érdekes, egyiptomi tárgyú rejtély olvasása közben.
(Baranyi Katalin)
Forrás: ekultura.hu
|
3. Nyomozás a Nílus partján
Rejtvényes krimi a régi Egyiptomból
A történet az ókori Egyiptomban játszódik.
Három gyerek egy megmérgezett macska miatt nyomozásba kezd: azt gyanítják, hogy az apjuk volt a kiszemelt áldozat, és a macska csak véletlenül evett a neki elkészített mérgezett halból. Gyanújuk először a mostohaanyjukra terelődik. Fáradhatatlan nyomozásuk egy bűnbanda nyomára vezeti őket, mely a királyi kincstár kifosztására szövetkezett.
A gyerekek úgy döntenek, a gaztettet mindenáron megakadályozzák, de nem sejtik, milyen veszélyes helyzetbe kerülnek…
Nyomozás a Nílus partján még sokkal izgalmasabb időszakot választott a nyomozáshoz: a csodálatos arany sírmellékletekkel eltemetett gyermekfáraó, Tutanhamon uralkodását.
|
A detektívek ezúttal is gyerekek. A főszereplő a fáraó főhivatalnokának okos és bátor lánya, Szitamun, akit két fiútestvére segít: Szobek és Hesziré. Együtt indulnak el a sorozatos bűntények nyomában.
Vajon ki mérgezte meg Szitamun kiscicáját?
Miért ad titkos megbízatásokat a testvérek mostohaanyja, Neferhotep?
Mit árul el a fél pár fülbevaló, a titkosírás és a rejtélyes térkép?
Miközben a három nyomozó e kérdésekre keresi a választ, rá kell jönniük, hogy a kismacska halála messze vezet, egészen a fáraó udvaráig…
A német írónő e gyerekkrimije nemcsak jó, de sokkal-sokkal izgalmasabb, csavarosabb és érdekesebb, mint a Mentsük meg a fáraót! Bár én mindent érdeklődéssel olvasok, ami Egyiptommal foglalkozik, ezen a könyvön – bár „embergyilkosság” nem is szerepel benne – egy valódi detektívregénynek kijáró izgalommal jutottam végig.
Az eleje szomorú, egy macska halálával kezdődik a történet. Kis gazdái (egy kislány és két bátyja) bűntényre gyanakodnak, és úgy vélik, nem is a macskát, hanem édesapjukat akarta valaki megölni.
Először a mostohaanyjukra gyanakodnak, majd egy bűnbanda nyomára bukkannak, akik a királyi kincstárat tervezik kifosztani. A testvérek elhatározzák, hogy megakadályozzák a bűntettet, ám közben életük is veszélybe kerül.
A fejezetek végén apró feladatokat találunk, amelyeket megoldva hamarabb rájöhetünk a dolgokra, mint a főszereplők. De ha nem szeretjük a rejtvényeket, elég tovább olvasni, s a következő fejezet elején kiderül a megoldás.
Daniel Sohr kedves rajzai pedig közel hozzák az olvasóhoz a kort és szereplőket. Ráadásul a könyv okos utószavából az is kiderül, melyek voltak a cselekményből a valódi tények, s mit lehet tudni a kötetben csak egy pillanatra feltűnő ifjú fáraóról, Tutanhamonról és sírjáról.
|
4. Az Akropolisz árnyékában
Rejtvényes krimi az ókori Athénból
Kr. e. 431-ben Athénban háború pusztít. A Spárta által megtámadott, ostromlott városban egyre több gyermek tűnik el.
Kephalosz és unokatestvére, Philon a rejtélyes eltűnések miatt nyomozásba kezdenek, s egy aljas tervet fednek fel.
A gyerekek hamarosan gátlástalan emberrablók kezébe kerülnek…
|
|