Milyen egy reális anya-gyerek kapcsolat?
Hogy néz ki ez mesei formában?
Mi történik, ha Mamaróka beteg lesz, kávézni szeretne, vagy dolgozni kell mennie?
Mi van, ha Babaróka bal lábal kel, egyedül érzi magát a kölyökőrzőben, vagy elvész a piaci tömegben?
És mi van, ha egyszerűen nincs elég türelem, és összevész Babaróka és Mamaróka?
Pont ők, a legszilárdabb páros?
Ismerd meg a végtelen finomsággal felcsendülő Babaróka-meséket, melyekben biztonságos szeretetben tágul ki a világ Babaróka és Mamaróka számára is!
Kiss Judit Ágnes a kortárs líra megkerülhetetlen alakja. Most mégis meséken keresztül szól a kisgyerekekhez és a szüleikhez. Szerinte a szülők szívesebben olvasnak mesét, mint verset – és igaza van, valóban sokkal több mesekönyv kerül le a polcokról, mint gyerekverseskötet. Én egy cseppet sem bánom, hogy Kiss Judit Ágnes ezúttal a próza nyelvét választotta, mert sikerült gyönyörűen kihasználnia a mesei elbeszélés lehetőségeit, miközben megtartotta azt a jó költői szokást, miszerint a szavakkal óvatosan kell bánni: egy sem kerülhet bele a könyvbe átgondolatlanul!
A Babaróka-mesékben az a legcsodálatosabb, hogy egyszerre van jelen a gyerek és a szülő őszinte és hiteles nézőpontja. A történetek az anya-kisgyerek kapcsolat átalakulásának folyamatát ragadják meg nagyon is mesei, ugyanakkor mégis hétköznapi pillanatokban lefestve.
Azokat a pillanatokat, amikor a kisgyerek igyekszik leszakadni a mamájáról, amikor már ragaszkodik hozzá, hogy maga csinálja meg a reggeli kakaóját, és amikor a mamának is igazán jól esne úgy meginnia a kávéját, hogy közben nem történik semmi. Feltűnnek azok a nehéz helyzetek, amikor a mamának bátran vállalnia kell emberi, pardon, rókai mivoltát a gyerek, nem gyerek, kölyök előtt: hogy bizony ő is elfáradhat, sőt, még a türelme is elfogyhat, hibázhat, mit bárki más.
Azokat a pillanatokat illusztrálják a mesék, amikor – még ha hiányoznak is egymásnak – képessé válnak egyedül is rácsodálkozni a világra: Babaróka először, Mamaróka pedig újra.
A kisgyerek-anya kapcsolatot unalmasan és didaktikusan lefestő mesék után most végre itt egy kerek kis mesekönyv tele fantáziával, olyan hihetetlen karakterekkel, mint a legszebb mosolyú sétáló tulipán, örvös orvos, a bölcs tölgy, vagy Kiscica, Babaróka legjobb barátja... A történetek pont annyira vannak eltávolítva a fantasztikus elemekkel a valóságunktól, hogy közben megengedik, hogy minden feszengés nélkül, kényelmesen ismerjünk magunkra a szereplőkben.
A Babaróka-mesék igazi anya-gyerek történetek. Az első szavak felolvasásával egy olyan otthonos világba érkeztek, amiben együtt tapasztalhatjátok meg a babakor végével járó közös veszteséget, a belépést a dacos gyerekkorba, az egymásról való lassú leszakadást, a világ kinyílását, a rácsodálkozást, miközben természetes, hogy ez a folyamat kettős: egyszerre izgalmas és vágyott, ugyanakkor szomorú és nosztalgikus is.
Kisgyereknek lenni nehéz. Anyának lenni is nehéz. Ezekben a mesékben viszont két olyan azonosulási pontot kaptok, Babarókát és Mamarókát, akik benneteket is egy igazi mesei térbe emelve segítenek nektek az óvodás időszak nehézségeinek feloldásában. Megtapasztalhatjátok, hogy akkor vagytok a helyeteken, ha vállaljátok önmagatokat. Lehet bal lábbal kelni, nyűgösnek, fáradtnak és dühösnek lenni, sőt, még össze is lehet néha veszni, hogy aztán szépen kibékülhessetek. Megkönnyebbülhettek, mert ebben a mesekönyvben hibázni szabad, sőt néha kell is.
Babaróka bátor kis rókához méltóan nyit a világ felé, miközben vissza-vissza tér Mamaróka biztonságot jelentő ölelésébe. Szép lassan barátra talál Kiscica személyében a Kölyökőrzőben, akivel nagyon szeret fogócskázni és bújócskázni, miközben éppen annyira szeret még Mamarókával is tornyot építeni.
A négylábú állatkölykök legnagyobb dicsősége, ha a bagoly elviszi őket egy körrepülésre, és Babaróka ebben is nagyon bátor és bajtársias, amikor a mindig cserfes Kiscica megijed a születésnapjára kapott magasságtól. Persze az is előfordul, hogy a nagy világfelfedezés közben Babaróka bajba kerül, mondjuk elvész a piaci tömegben, de szerencsére ez a végtelenül mesei világ minden ijesztőnek tűnő helyzetével is végtelenül biztonságos, így végül a legrettentőbb helyzetek is varázslatosan egyszerű megoldásokkal zárulnak. (Hajdu Zsanett)
|