"A Vásárhelyi vásár verseinek középpontjában a nyelvjáték, a rímtechnika, a versépítkezés szerepe áll, amelynek legfőbb referenciája a verscsinálás mestersége, a világköltészet nagy hagyománya."
Kovács András Ferenc kötete - alcíme szerint: "Versek kicsiknek és nagyoknak" - talán a magyar gyerekvers-irodalom Weöres-féle vonulatához áll a legközelebb. Nem a gyermeki világlátásból vagy a világban a helyét kereső gyerek sajátos problémáiból indul ki (szemben például Nemes Nagy Ágnessel vagy Kormos Istvánnal), hanem a versnyelv zeneiségéből, a dal, az ütem, a rímek sodrásából. Némileg erőltetett szembeállítással: nem a gyermek felől közelít az irodalomhoz, hanem az irodalom felől a gyerekolvasóhoz. Mondani sem kell, hogy ez az alapállás is mennyire termékeny és értékes: aligha létezik költő, aki olyan mélyen beépült volna a magyar közönség irodalmi "tudattalanjába", mint - éppen gyerekversei által - Weöres Sándor.
Ami KAF költeményeit megkülönbözteti Weöres gyerekverseitől, az leginkább a mágikus-mitologikus világlátás hiánya. A Vásárhelyi vásár verseinek középpontjában a nyelvjáték, a rímtechnika, a versépítkezés szerepe áll, amelynek legfőbb referenciája a verscsinálás mestersége, a világköltészet nagy hagyománya. Ebből a szempontból nincs alapvető eltérés az oeuvre egészétől, s ilyenformán a versek egy része bátran helyet kaphatna Kovács András Ferenc "felnőtt" köteteiben is. Ilyen például a "japán" haikuciklus:
Hullámzó sötét
tenger, sajka, szigonyfény –
fésű a hajban!
(Japán lány)
– és ilyenek a szép számmal szereplő természetfestő, zsánerképeket felrajzoló költemények is (Marossárpataki nyár, Téli Kolozsvár, Télelő stb.). Ezek sorában különös figyelmet érdemel az Erdélyi tél, amely a költői lelemény szempontjából talán a kötet legkiemelkedőbb darabja. A négysoros kezdőstrófát egy háromsoros versszak követi:
Vén fák az erdőn fölcsikorognak,
Húnyt csillagképek régi fénye rezdül,
S az égi órák visszaforognak…
Majd a harmadik strófa ezt követően megismétli az elsőt, csak épp fordított sorrendben. A vers visszaforog - a szerkezet a szöveg logikáját követi, ékes példáját nyújtva, miként képes a költői technika teljes egészében és közvetlen módon a szöveg szolgálatába állni.
Az erős, kötött ritmizálású versek, a rímjátékok - aligha meglepő módon - szintén jelentős szerepet töltenek be a kötetben. A címadó Vásárhelyi vásár például egyetlen félrímet görget végig a kilenc versszakon. Az egyrímű, sőt többé-kevésbé egyetlen rímötletre épülő, de ehhez képest mégiscsak tizenhét soros Malakiás esetében pedig a játékos technika mintha ellenpontozná a - ha jól meggondoljuk - kissé nyomasztó szituációt:
Éjjel mégis, Malakiás,
Kerted mélyén valaki ás.
(…)
Valaki ás… Valaki ás,
De nem te vagy, Malakiás!
Valaki ás… Valaki más?
Kerted mélyén, Malakiás,
Valaki másvalaki ás!
Ez a vers, illetve az ezt követő két költemény, az Énlaki bánat és a Bús Bihal a szerző jellemző, keserű-tréfás én-szerepverseinek a sorába illeszkedik, az előbbi ráadásul az én feloldódásának-eltűnésének KAF által annyira kedvelt témáját is megpendíti:
Sem kapum, sem ablakom:
Énlakán sem én lakom.
A gyűjtemény jó része nem tekinthető tehát klasszikus értelemben vett gyerekversnek, hanem inkább gyerekversként is olvasható költeményekről van szó. A kötet gerincét jobbára az alkalmibb költemények, a különféle, szintén a rímjátékok gazdag lehetőségét felkínáló dalok, rigmusok, csúfolók adják. A Vásárhelyi vásár mint gyerekverskötet (az elégikus tájversek mellett) elsősorban ezekre épül, s az egyetlen kritikai megjegyzésem is ehhez kapcsolódik: az egyfelől rendkívül tág szókinccsel dolgozó, gyakran ritka tájnyelvi fordulatokat is magukba építő, másfelől gyakran tűzijátékszerű rímjátékokat, ötleteket felvonultató költemények gyanúm szerint helyenként meghaladják az átlagos gyerekolvasó kompetenciáját. S ha a kötet nyelvi felpörgetettsége ebből a szempontból egy kicsit soknak is tűnik, ugyanezt a kifogást mindjárt vissza is fordíthatom az ellentétébe: ugyan mi máson pallérozódjon a magyar költészet olvasóinak legfiatalabb nemzedéke, ha nem efféle gazdag, nyelvileg és poétikailag rendkívül igényes verseken?
A nagy formátumú, látványos kiállítású kötetet Deák Ferenc míves és terjedelmes illusztrációi díszítik.
Forrás: litera.hu
|