Szeretjük ezeket a könyveket, mert felkészítik a szülőket a mindennapi kihívásokra, és segítik a gyermekeket saját problémáik jobb megértésében.   6-10 éveseknek Írta: Ceri Roberts, Louise Spilsbury Illusztrálta: Hanane Kai Fordította: Tulics Mónika Kiadó: HVG Könyvek, 2018 Oldalszám: 32   Hogyan születnek az előítéletek? Mi az intolerancia? Tudod, hogy minden gyereknek vannak alapvető emberi jogai? A gyerekeknek sokszor nehéz értelmezniük a világ dolgait és azok hatását saját életükre.  A Beszélgessünk róla! sorozat kötetei segítenek abban, hogy ezeket a nehéz problémákat közösen körbe tudjuk járni velük. Bár összetett és csöppet sem vidám témákat vet fel, tárgyilagos hangneme és világos gondolatmenete megnyugtatóan hat, és lehetőséget teremt a továbbgondolásra családon belül vagy iskolai közegben. A körülöttünk lévő világ és a benne zajló történések megismerése alapvető emberi igény. Fontos, hogy a jó dolgok mellett képesek legyünk észrevenni a társadalom problémáit is, nyitottak és segítőkészek maradjunk rászoruló embertársainkkal szemben. A témák körüljárásával tágítható a gyerekek látóköre, ami hosszú távon egy nyitottabb, elfogadóbb és toleránsabb társadalom kialakulásához vezet.

 

A Beszélgessünk róla! sorozat már címében jelzi, hogy az itt megjelent könyveket érdemes közösen olvasni a gyerekekkel. Rengeteg olyan téma van ugyanis, melyeket felnőttként is nehéz elmagyarázni – vagy azért, mert természetüknél fogva eleve kényesek, vagy azért, mert nagyon összetettek –, ám az ehhez hasonló könyvek egyfajta mankót nyújthatnak a későbbi beszélgetésekhez. A hónap értékelője, D. Tóth Kriszta a következőket mondta róla: „Fontos könyv(sorozat) ez. Hiánypótló. Ebben a könyvben olyan információkat talál az olvasó, amelyek építik tudását és jó irányba alakítják attitűdjét”.   Czenkli Dorka A világ értelmezéséhez nyújt fogódzókat a Beszélgessünk róla! sorozat, amelynek köteteiből a gyerekek számára is világossá válhat, hogyan lesz valaki szegény, miért éhezik, miért más a bőrszíne, mi elől menekül. Hogy mit jelent az előítélet, az etnikai hovatartozás, mi a kultúra, a vallás, a globális felmelegedés, vagy mik azok a fejlődő országok. A szépen illusztrált, színes könyvek tárgya tényleg nem bír semmilyen mesei jelleggel: nincs narratíva, történet. Egyszerűsített ok-okozati levezetésű tételmondatok magyarázzák találó rajzok kíséretében, mi történik a világban. Soha jobbkor nem jelenhetett volna meg Louise Spilsbury két könyve Hanane Kai illusztrációi­val, hisz’ mikor van vagy volt nagyobb szüksége (az elmúlt években) egy szülőnek elmagyarázni kisgyerekének, mi a rasszizmus és az intolerancia, vagy kik azok a menekültek. Egyáltalán nem biztos, de talán az ilyen és ehhez hasonló könyvek segítségével egyszerűbb megértetni a gyerekekkel, miért van például újra meg újra tele az egész ország egy öreg bácsi plakátjával, mivel riogat és miféle gyűlöletet terjeszt a kormányzati politika. Alapinformációkat adnak át a szerzőpáros könyvei, egyetlen hibájuk, hogy nincs összhangban a szöveg és a kép, röviden beszélnek és túlillusztráltak a könyvek, bár ez a forma ugyanakkor kétségtelenül nagyobb teret nyújt a gyerekekkel való közös értelmezéshez, beszélgetéshez. A fejtágítón túl a 6 éven felülieknek ajánlott kötetek meg is szólítják az olvasókat, sőt, kérdéseket is feltesznek. És bár idealizált szituációkat és megoldásokat kínálnak, a fogalomtárral és pluszkérdésekkel szolgáló függelékek még lényegében az olyan lila ködös közhelyeket is feledtetik vagy legalábbis korrigálják, miszerint az ingyenes iskolai étkezésnek köszönhetően egy gyerek sem marad éhes, vagy hogy „a felnőttek biztosan tudnak segíteni”. A kötetek legnagyobb erénye a fogalomismertetésen és tudásátadáson túl a széles körű empátia kialakítása, a törekvés a nyíltságra és nem utolsósorban a segítségnyújtás példáinak felmutatása. Meg az a fajta önbizalom-erősítő, cselekvésre buzdító, önállóságra nevelő hangnem, miszerint „te magad” is tehetsz a rossz példa ellen, jót másokért. Forrás: Magyar Narancs Fejes Réka Mese a rasszizmusról és a szegénységről A gyerekek nyitott szemmel és füllel járnak a világban, és rengeteg olyan társadalmi jelenségnek tanúi, amik talán magyarázatra szorulhatnak. A Beszélgessünk róla! könyvsorozat ebben szeretne segíteni a szülőknek. A gyerekek olyan jól ismerik Donald Trump nevét, mint Mickey egérét vagy Harry Potterét, és a migráns kifejezést is mindennapi szókészletük részévé tették. Ezeket a szüleiktől vagy a tévéből hallott szavakat aszerint használják és próbálják értelmezni, amilyen érzelmi töltéssel találkoztak vele. De vajon mit értenek valójában abból a felnőttek fogalmaival definiált világból, ami körül veszik őket? Láthatják a híradóban a táborokban összezsúfolódott menekülteket vagy az utcán kéregető hajléktalanokat, de könnyen lehet, hogy nem tudják, hogy mit jelent a rasszizmus vagy a tolerancia. Ha rákérdeznének mit mondanánk? A legkisebb királyfi példájával könnyen el tudjuk magyarázni, hogy miért kifizetődő kedvesnek és segítőkésznek lenni, de milyen mesébe szőjük bele azt, hogy a szegény osztálytárs miért csak egy almát vitt az iskolába tízóraira vagy, hogy a roma kisfiú mellé miért nem ül senki a menzán? Amikor először a kezembe vettem a könyveket, azt hittem, hogy a problémákat majd egy kalandos történet mutatja be, de sokkal inkább a jelenségeket írja körül olyan fogalmakkal tarkítva, amik plusz magyarázatot igényelhetnek. Ha a gyerkőc nem tudja, hogy mit jelent a globális felmelegedés, valószínűleg az átlag hőmérséklettel sincs tisztában. A könyv ezt az utolsó oldalon fogalomtárral igyekszik ellensúlyozni, de ha jól emlékszem, ezek a megoldások az általános iskolai irodalom könyvben sem váltak be. A megértést beszélgetésre ösztönző kérdésekkel is segítik, ezért lehet, hogy a könyvekkel nem esti mese gyanánt érdemes foglalkozni. A közös olvasás szülői rákészülést igényel. Ha a gyerek már rákérdezett, hogy hogyan lehet a boszorkánynak vasorra vagy tényleg beszélnek-e az aranyhalak, valószínűleg a Beszélgessünk róla! sorozat után még több kérdése lesz. Forrás: marieclaire.hu