Az eddig megszokott bájjal és derűvel zárulnak Szandra kalandjai. Szandra végre elvégezte a 3. osztályt, a hatodik részben, a Csúcsszuperben irigykedve olvassuk nyári kalandjait. Mindent megírtál, amit szerettél volna, ha megtörténik a főhősöddel? Igen, mindent megírtam, ami megtörténhetett vele egy iskolaév alatt, még akkor is, ha ezt két és fél év alatt tettem. Gyűjtöm a kalandokat, mert sose lehet tudni, hogy az időközben felcseperedett, idősebb Szandra mikor kívánkozik visszatérni. Sok iskolába hívnak, találkozol számtalan olvasóval. Volt olyan, hogy elmondták, kiderül, hogy segíteni is tudott a könyv? Gondolok itt a víz-projektre, a hajléktalan kérdésre, a nagyszülő elvesztésére vagy a félelem-feldolgozásra. Számos iskolában vetélkedőt rendeztek a Csuromvíz víz-projekt kapcsán, néha hirtelen én sem tudtam a helyes választ a kérdésekre, olyan részletességgel elemezték a könyv tartalmát. A gyerekek és a tanárok is fontosnak tartják, hogy a Szandra sorozat több olyan érzékeny társadalmi problémával foglalkozik, mint a hajléktalanság, a válás, egy rokon elvesztése. Leginkább mégis azt emelném ki, hogy nagyon sok szülő megírja nekem, hogy Szandra története az első, amit kézbe vett a gyermeke, és elindult a rendszeres olvasás izgalmas útján. Az író-olvasó találkozókon nagyon szeretem, hogy a gyerekek hangosan olvasnak, nem félnek tőle, még akkor sem, ha nem megy teljesen flottul. Többen utána azt mondták, folytatni fogják a hangos felolvasást, mert az sokat segít abban, hogy szebben olvassanak. Melyik a kedvenc jeleneted a hat részből? Több kedvenc jelenetem is van, az egyik az ovis esküvő, amikor Szandrát feleségül veszi első szerelme. Nagyon szeretem a nyári kalandokat, Dédi ondolált haját és a bagolylevest is. Valójában mindegyik könyv a szívem csücske. Forrás: varosikurir.hu