A mutogató és cselekvő tárgy-képeskönyvek felépítése
2019.12.02. 06:52
Az egész piciknek a nagyobb rajzú, az egy oldal - egy kép-formátumú, pici alakú könyvecskék, az úgynevezett tárgy-képeskönyvek valók. Legelső darabnak célszerű olyat választani, ami mosható, és akár a vízbe is beviheti a baba, vagy vastag, kemény kartonból készült, mert előszeretettel fogja a szájába venni, kóstolgatni vagy éppen tépdesni.
A következő kategória a cselekvő-képeskönyvek, amikor olyan képet lát a lapokon a kicsi, ahol valami történik is: a baba játszik, a maci felhúzza a zokniját, Peti fésülködik. Az a jó és megfelelő könyvecske, melynek oldalain nincs sok történés, és melyet maga is jól tud lapozni. A leporelló-képeskönyvek ugyan játszani jók, de az egy-másfél éves gyermek még nehezen lapozza. Ugyanúgy fontos a könyv tartóssága, hiszen a baba ekkor épp a felfedezős-szétszerelős kreatív korszakát kezdi el élni…
|
A választásnál oda kell figyelnünk arra, hogy a képek jól definiált, egyszerű, élénk színű rajzok legyenek.
Érdemes átlapozni a könyvet és megnézni, milyen tárgyakat ábrázolnak a képek: lehetőleg olyan dolgok legyenek benne, amik könnyen felismerhetőek, megnevezhetőek, és a valóságban is meg lehet mutatni gyermekünknek. A labdát, babát, házat, virágot és hasonló rajzokat hamar felismeri, és egy-másfél éves kora után ezek lesznek majd az első szavai. Együtt lehet „tanulni” vele: megkérve, mutassa meg a könyvben, hol a ház, a busz, a boci, és amikor megteszi, nagyon nagy dicséretet érdemel.
Cselekvő képeskönyvek
Mesélnünk kell a képről, lehetőleg minden alkalommal ugyanúgy. Hagyni kell, hogy utána ő is mutogasson, és ha akar, lapozzon is. Az együttes élmény csak növeli a baba motivációját a következő alkalomra.
Érdemes egy helyet vagy időpontot kiválasztani, ami mindig a mesélésről szól – például az esti lefekvés előtt. Lehet az édesanya ölében nézegetett könyvecske az elalvás előtti szertartás egyik része. De más napszakban is lehetőséget kell adni a nézegetésére, a kicsi had vegye elő akkor, amikor ő szeretné a kedvenc könyvét.
Az olvasás és a könyv tiszteletének kultúrája épp ezekben az időkben alapozódik meg, legyen számára élmény, és semmiképp ne legyen kötelező.
|
|