A kis láma mellé az anyukája minden este bebújik és esti meséket olvas neki tündérekről, hercegekről és persze lámákról. Lám és mamája összeszokott csapat, ám ez az este nem olyan, mint a többi:   Láma fél a sötétben, hiányzik neki a mamája, nyűgös, éhes és nem tud aludni. Hiába hívogatja a mamát, sajnos neki még dolga van, mosogat, telefonál, nem ér rá a kis lámát altatni. Láma egyre türelmetlenebb, végül úgy ráijeszt a mamájára, hogy kénytelen berohanni a szobájába és megdorgálni a türelmetlen babalámát. Anna Dewdney verses esti meséjében nem csak kislámák, hanem a nehezen elalvó embergyerekek is lelki nyugalmat lelhetnek. A megindító kis mese végén azért a kis Lám is belátja, hogy attól még, hogy a mama nem lehet mindig vele, attól még nagyon szereti, és a mama is rájön, hogy néha elég csak egy kis puszi ahhoz, hogy a babaláma megnyugodjon.