A Brúnó meséi a Brúnó Budapesten sorozathoz kapcsolódik: a kötetekből a sorozat főszereplőjével, Brúnóval ismerkedhetünk meg jobban.   Miért döntöttél úgy, hogy e két téma, a születésnapok, illetve a kistestvér születése külön kötetet érdemel?   A Brúnó Budapesten sorozat alapvetően egy építészeti sorozat, ahol a főváros nevezetességei, szépségei, érdekességei állnak a fókuszban. Mindezt egy családtörténetén, mindennapjain át mutatom be. De mivel Budapest ismertetésére esik a hangsúly, nem marad kellő hely arra, hogy egy-egy izgalmas családi eseményt bővebben kifejtsek. Ezért szántam külön könyvet Brúnó kistestvérének (Kistestvérek, nagytestvérek), illetve szintén külön kötetben dolgoztam fel Brúnó születését és első hét születésnapját. A Születésnap c. könyvbe beleszőttem azokat a korszakokat is, amiket az első hét évben bejár a kisgyerek: dackorszak, miért-korszak, gyűjtögetés,önállóság kérdése, óvodakezdés, iskolakezdés…   A Kistestvérek, nagytestvérek című kötetben Brúnó végiglátogatja azokat a kis ismerőseit,akiknek már van kisebb testvérük, és kiderül, hogy hasonló félelmeik voltak, mint most neki. Te mit gondolsz, hogyan lehet felkészíteni egy gyereket a testvér érkezésére? Egészen más a helyzet egy 2-3 éves kisgyerekkel, mint egy 6-8 évessel. A nagyobb már jobban megfogalmazza a gondolatait, aggodalmait, a kisebb inkább csak általános bizonytalanságérzetet él át, sejti, hogy valami meg fog változni, amikor belép a családba a kisbaba. A kisgyereknek a szülők szeretete adja meg azt az érzelmi biztonságot, ami az első évek legfontosabb pillére. Ezt a biztonságot billentheti meg az új családtag érkezése, hiszen a nagytestvér legfőbb félelme, hogy őrá nem jut majd figyelem. Szerintem a szülő akkor segít legtöbbet, ha megpróbálja megnyugtatni ezzel kapcsolatban, ha a nagyobbat is bevonja a készülődésbe, és olyan programokra is szán időt, amelyek során csakis ő,kizárólag a nagytestvér van a középpontban. Sokszor elég egy séta, egy beszélgetés, kirándulás, közös sütés-főzés. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az odafigyelés mennyire fontos a kisgyereknek ebben a sérülékeny időszakban. A kötetben fel-felvillan, hogy a kisebbik gyerek születése a szülők számára sem egyszerű élethelyzet. Nekik is bátran ajánlod a könyvet? A második baba valóban sok feladat elé állítja a szülőket, de én azt gondolom,hogy a család bővülése legalább annyi örömöt, szépséget, szeretetet hoz, mint amennyi nehézséget. A szülők rutinosabbak már, nem félnek annyira a fürdetéstől,egyebektől, mint az elsőnél. De mégis új helyzet ez, mert a szülőnek ügyesen,érzékenyen kell a nagytestvér felé is fordulnia, nehogy kiszorulva, vagy mellőzve érezze magát. Szerintem aranyat ér az az idő, amit a teljes család együtt tölt, de ugyanennyire fontosak a kistestvér nélküli programok is, amikor a nagytestvér főszereplőnek érezheti magát, és teljes figyelmet kap. Ahány család, annyiféle történet. Számomra a Kistestvérek, nagytestvérek c. könyvben az volt az izgalmas, az volt a cél, hogy többféle élethelyzetet is bemutassak: van, ahol a testvérek között kicsi a korkülönbség, van, ahol nagyobb, van, ahol a testvérek lányok, van, ahol fiúk, vagy vegyesen fiúk és lányok, és olyan mese is helyet kapott, ahol a kis óvodásnak iker kistestvérei születnek. A könyv készítése során sokféle történetet ismertem meg, megtisztelő volt belelátni más szülők élményeibe. Köszönöm a segítséget, amit sokaktól kaptam, és hálás vagyok azoknak a szakembereknek, óvodapedagógusoknak, dajkáknak is, akik a kész kéziratot átnézték, és hozzáértő tanácsokkal láttak el. Úgy tudom, a két kötet szerzői jogdíjából támogatsz bizonyos alapítványokat. Megtudhatjuk, kiket szeretnél segíteni ezzel a nemes gesztussal? A Kistestvérek, nagytestvérek című könyv egyik meséje egy koraszülött babáról szól. Ennek kapcsán több szervezet,szakember volt a segítségemre, hogy belelássak abba a csöppet sem könnyű helyzetbe, amikor a baba túl korán érkezik. Mélyen megérintett a munkájuk, az erőfeszítéseik, küzdelmük, így a bevételből koraszülöttekkel foglalkozó intézményeket szeretnék támogatni. Nem lehet azt szavakkal elmondani, micsoda szívből jövő, felelősségteljes munka folyik egy koraszülött osztályon. Forrás: mora.hu   nullahategy.hu   A Brúnó meséi: Kistestvérek, nagytestvérek című kötetben testvéreket ismerhetjük meg változatos felállásokban, életkori differenciákkal, sőt van, ahol a szülők elváltak (Olívia szülei), így „kibeszélhetjük”egy válás következtében keletkező új helyzeteket. Természetesen a történet nem megy részletekbe, de például a szülői veszekedések előkerülnek. Sőt, a dolog súlyosbodik azzal, hogy az apának nemcsak új párja lesz, de Olíviának féltestvére is születik. Aztán ott van Zsolti története, neki két testvére is van, Zoli és Vince, akik ráadásul ikrek. Megismerjük az ikres babakocsit, az ikerágyat is…. Ilyenkor szóba jönnek a gondok, az hogy a nagy testvér feszült, hogy vajon rá is jut még idő, de a családi konfliktusok is szóba jönnek, ahogy az is, hogy az ikrek valójában mennyire különbözőek lehetnek.  Az Emmáról szóló történetben hangsúlyos szerepet kap a testvérféltékenység, szóval, maga a könyv feldob, helyzetbe hoz egy-egy témát, amit aztán mára szülők alaposabban ki tudnak tárgyalni a gyerekeikkel. Ezek a történetek tehát inkább már a nagycsoportos vagy az alsótagozatos gyerekek problémáit listázzák, kellő érzékenységgel, empátiával, és bizonyos szempontból ezek lehetnek a gyerekek első ún. segítő, érzékenyítő könyvei.